2012. december 24., 09:032012. december 24., 09:03
A megyeszékhely elöljárója ugyanakkor több ízben felrótta, hogy a társulás élére nem Marosvásárhely vezető képviselője került. Az egyesületet jelenleg is a megyei önkormányzat liberális elnöke vezeti, a két alelnöki székben pedig az RMDSZ két községi polgármestere ül.
Florea szándéka ellenére a vásárhelyi tanácsosok viszont úgy vélekedtek: egyelőre nem kell felrúgni a peremközségekkel kötött egyezséget, inkább meg kell azt tölteni tartalommal, ezért a megyei önkormányzat és a politikai pártok parlamenti képviselőivel karöltve megoldásokat kell keresni a társulási forma hatékonyabbá tételére. Az elöljáró egyetértett Peti András önkormányzati képviselő javaslatával, azonban arra kérte a testületet, hogy egy hónapon belül tisztázzák a helyzetet és vezessék ki a várost a zsákutcából.
Amint beszámoltunk róla, Dorin Florea működésképtelennek tartja az egyesületet, hisz az elmúlt nyolc esztendőben egyetlen olyan összehangolt, koherens tervet nem mutatott fel, ami Marosvásárhelynek és a környező településeknek a közös hasznára válna. A kialakult helyzet miatt polgármester a megyei tanács volt és jelenlegi vezetőjét tette felelőssé, ugyanakkor már évekkel ezelőtt megtagadta a tagságdíj kifizetését. Válaszában Ciprian Dobre azt mondta, hogy „a polgármester majd akkor beszéljen és bíráljon, ha az egyesület gyűléseit megtiszteli jelenlétével”.
Mind Dobre, mind elődje, Lokodi Edit Emőke úgy vélekedtek, hogy a demokrata-liberális politikus képtelen egy olyan társulási formát elfogadni, amit nem a szája íze szerint irányíthat. A városháza sajtóirodáján keresztül replikázva, Florea újabb arrogáns és gúnyos gesztusként értékelte az ellene felhozottakat. Szerinte a megyei tanács és egyben az egyesület volt és jelenlegi elnöke nem ismerik megfelelőképpen Marosvásárhely fejlesztési tervét és annak fontosságát.
„Még tiszta szerencse, hogy a vásárhelyiek tudják és értik, hogy miről van szó, mint ahogy azt is, hogy ki és miként gátolja ezeket” – írja a lapunknak eljuttatott levelében Florea. A legutóbbi tanácsülésen a polgármester felsorolta, hogy a Maroson átívelő újabb hídra, a folyó töltésén megépítendő gyorsvasútra és autóútra szeretne uniós pályázatokat lehívni. Ehhez viszont a peremközségek beleegyezésére is szükség van. A Vásárhely környéki falvak élén jelenleg kizárólag RMDSZ-es és a szociálliberális koalícióhoz tartozó polgármesterek vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok