Sorkatonaság már nincs, de jelenleg hivatásos katonák szolgálnak az aradi várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba, ezáltal a hadsereg kezelésébe, hogy felújíthassák az épületet, és az aradi várból kiköltöztethessék a helyőrséget. Călin Bibarț aradi polgármester szerint ezzel a lépéssel „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált, vagyis hamarosan civil használatba adják a várat, amelyben kulturális központot terveznek kialakítani.
2024. április 05., 20:012024. április 05., 20:01
Az aradi polgármester szokásos heti sajtótájékoztatóján hozta a közvélemény tudomására, hogy március végén a 18. századi aradi vár műemléképületében protokollumot írt alá Eduard Bachidével, a védelmi tárca államtitkárával arról, hogy a minisztérium visszakéri a gáji városrészben lévő egykori laktanyát, és saját forrásból felújíttatja azt, hogy oda költözzön a várból a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. számú gyalogos zászlóalj.
Az aradi vár madártávlatból
Fotó: Aradi önkormányzat
Egy másik feltételt már korábban teljesített az önkormányzat: telket biztosított az Országos Lakásügynökségnek (ANL), hogy 40 szolgálati lakást építsen a tiszteknek. „Gyakorlatilag nem kell húszmillió eurót elköltenünk egy régi kaszárnyára, ez tulajdonképpen azt jelentette volna, hogy visszavásároljuk a várat” – értékelte Călin Bibarț, hozzátéve azonban, hogy a helyhatóság magára vállalta a több mint harminc éve használaton kívüli gáji laktanya 17 hektáros területének megtisztítását az elvadult növényzettől, illetve biztosítja a közművesítést a létesítményben.
Az 1781-ben átadott ferences vártemplom menthetetlen állapotban van, omlásveszély miatt tilos oda belépni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Most, hogy a hadsereg lemond a – város szempontjából – legköltségesebb követeléséről, Călin Bibarț szerint „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált, még ha konkrét határidőkről nem is esett szó. Annak, hogy védelmi minisztériumnak a gáji laktanya átvételére vonatkozó kérését tudomásul vette a kabinet a csütörtöki kormányülésen, azért van jelentősége, mert ezáltal módosíthatják a 2010-es kormányhatározatot oly módon, hogy belefoglalják: a költségeket a hadsereg állja – magyarázta a polgármester. Hozzátette, hogy a legközelebbi képviselőtestületi ülésen a városi tanácsnak is jóvá kell hagynia a „minimális vállalást”, vagyis a gáji laktanyában a bozótirtás és a közművek bekötésének költségeit.
Katonai múzeum is működik a várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben maradt Vauban-vára
Az aradi vár 1763–1783 között épült, Mária Terézia parancsára kezdődtek a munkálatok, és II. József uralma alatt fejeződtek be. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején ellenállt a honvédseregek ostromainak, és a császárhű katonák innen ágyúzták a szabadságharcosokkal szimpatizáló várost.
Ujj János aradi helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára. A várak jellege és építészeti megoldásai tekintetében fontos a bástyaműves kultúra, amely csúcspontját a Vauban-rendszer időszakában érte el: Sébastien Le Prestre, Seigneur de Vauban (1633 –1707) Franciaország marsallja, kora leghíresebb hadmérnöke és hadi építésze volt.
Az aradi filharmónia 2016-ban szimfonikus rockkoncertet tartott a várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom – abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora –, amely ma már használhatatlan állapotban van. Az épületbe omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta.
Az aradi vár kapuja. Hamarosan civil használatba adják az épületet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várat civilek csak kivételes esetben látogathatják, amíg a helyőrség székhelye: a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napok alkalmával. Román állampolgárok a személyi igazolványuk felmutatásával léphetnek be, míg
Az önkormányzat a vár civil hasznosításával kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Bár a vár múltja mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze, a mai aradiak – főleg a magyarok – nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!