Sorkatonaság már nincs, de jelenleg hivatásos katonák szolgálnak az aradi várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba, ezáltal a hadsereg kezelésébe, hogy felújíthassák az épületet, és az aradi várból kiköltöztethessék a helyőrséget. Călin Bibarț aradi polgármester szerint ezzel a lépéssel „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált, vagyis hamarosan civil használatba adják a várat, amelyben kulturális központot terveznek kialakítani.
2024. április 05., 20:012024. április 05., 20:01
Az aradi polgármester szokásos heti sajtótájékoztatóján hozta a közvélemény tudomására, hogy március végén a 18. századi aradi vár műemléképületében protokollumot írt alá Eduard Bachidével, a védelmi tárca államtitkárával arról, hogy a minisztérium visszakéri a gáji városrészben lévő egykori laktanyát, és saját forrásból felújíttatja azt, hogy oda költözzön a várból a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191. számú gyalogos zászlóalj.
Az aradi vár madártávlatból
Fotó: Aradi önkormányzat
Egy másik feltételt már korábban teljesített az önkormányzat: telket biztosított az Országos Lakásügynökségnek (ANL), hogy 40 szolgálati lakást építsen a tiszteknek. „Gyakorlatilag nem kell húszmillió eurót elköltenünk egy régi kaszárnyára, ez tulajdonképpen azt jelentette volna, hogy visszavásároljuk a várat” – értékelte Călin Bibarț, hozzátéve azonban, hogy a helyhatóság magára vállalta a több mint harminc éve használaton kívüli gáji laktanya 17 hektáros területének megtisztítását az elvadult növényzettől, illetve biztosítja a közművesítést a létesítményben.
Az 1781-ben átadott ferences vártemplom menthetetlen állapotban van, omlásveszély miatt tilos oda belépni
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Most, hogy a hadsereg lemond a – város szempontjából – legköltségesebb követeléséről, Călin Bibarț szerint „a távoli álom kézzelfogható lehetőséggé” vált, még ha konkrét határidőkről nem is esett szó. Annak, hogy védelmi minisztériumnak a gáji laktanya átvételére vonatkozó kérését tudomásul vette a kabinet a csütörtöki kormányülésen, azért van jelentősége, mert ezáltal módosíthatják a 2010-es kormányhatározatot oly módon, hogy belefoglalják: a költségeket a hadsereg állja – magyarázta a polgármester. Hozzátette, hogy a legközelebbi képviselőtestületi ülésen a városi tanácsnak is jóvá kell hagynia a „minimális vállalást”, vagyis a gáji laktanyában a bozótirtás és a közművek bekötésének költségeit.
Katonai múzeum is működik a várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben maradt Vauban-vára
Az aradi vár 1763–1783 között épült, Mária Terézia parancsára kezdődtek a munkálatok, és II. József uralma alatt fejeződtek be. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején ellenállt a honvédseregek ostromainak, és a császárhű katonák innen ágyúzták a szabadságharcosokkal szimpatizáló várost.
Ujj János aradi helytörténész szerint Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-típusú vára. A várak jellege és építészeti megoldásai tekintetében fontos a bástyaműves kultúra, amely csúcspontját a Vauban-rendszer időszakában érte el: Sébastien Le Prestre, Seigneur de Vauban (1633 –1707) Franciaország marsallja, kora leghíresebb hadmérnöke és hadi építésze volt.
Az aradi filharmónia 2016-ban szimfonikus rockkoncertet tartott a várban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemléképület, az 1781-ben átadott vártemplom – abban az évben költözött át oda a régi török várból a ferencesek kolostora –, amely ma már használhatatlan állapotban van. Az épületbe omlásveszély miatt tilos belépni, a tetejét és az ikertornyokat felverte a gaz, már fák is nőttek rajta.
Az aradi vár kapuja. Hamarosan civil használatba adják az épületet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A várat civilek csak kivételes esetben látogathatják, amíg a helyőrség székhelye: a városnapok vagy a hadsereg napja alkalmából szervezett nyílt napok alkalmával. Román állampolgárok a személyi igazolványuk felmutatásával léphetnek be, míg
Az önkormányzat a vár civil hasznosításával kulturális központot szeretne létrehozni a létesítményben, emellett az idegenforgalmi vonzerejét is kihasználná. Bár a vár múltja mindig az elnyomó hatalommal kapcsolódott össze, a mai aradiak – főleg a magyarok – nosztalgiával vegyes büszkeséget éreznek iránta.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!