
Varjak lepték el Arad belvárosát
Fotó: Facebook/Lazăr Faur aradi alpolgármester
Vesztésre áll az az aradi önkormányzat a városközpontot ellepő varjakkal vívott küzdelemben, amit a polgármesteri hivatal is kénytelen volt elismerni. Az állatvédelem tiszteletben tartása mellett a városvezetés ugyanakkor aberrációnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben. A polgármesteri hivatal modern, „nem káros” módszer bevetését tervezi a varjak ellen.
2026. március 06., 12:002026. március 06., 12:00
Lazăr Faur nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester Facebook-bejegyzésben fakadt ki a szerinte tarthatatlan helyzet miatt. Úgy vélte, Aradnak meg kell szabadulnia a varjaktól, amelyek mára „gyarmatosították” a belvárost. Tény, hogy a főutcát hosszában átszelő villamossínek mentén kialakított zöldövezeten álló matuzsálemi korú fákon tízezrével fészkelnek a madarak, de a városligeti tó környékét és más parkokat is elleptek.
Az alpolgármester szerint a jelenlegi jogi keretek „abszurd módon” védik a varjakat, holott a szárnyas állatok jelentősen rontják a város lakóinak életminőségét. Nem beszélve arról, hogy a városi varjak a szeméttelepen és a hulladéktárolók környékén szerzik be táplálékukat, így sokféle betegséget és kórokozót is terjeszthetnek.
„A csoportosan, tömegesen megjelenő, érinthetetlen varjak elfoglalták a városközpontot. Esténként kész kálvária, és a törvény a varjak pártján áll, nem az emberekén” – írta Faur.
Az elöljáró a törvényhozóknak is üzent: szerinte a varjak helye nem a városok központjában van, és amikor a köznyugalom már elviselhetetlen mértékben sérül, akkor be kell avatkozni.
Faur elismerte, hogy az elmúlt években több módszerrel is próbálkoztak, de mind eredménytelenül. A problémát szerinte az okozza, hogy:
Az alpolgármester példaként említette, hogy más települések vezetői ellen is indult már eljárás, amiért megpróbálták ritkítani a varjak számát. „A nem invazív módszerek használhatók csak, miközben mindannyian látjuk, tapasztaljuk, mennyire invazívak maguk a varjak” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy régen a vadásztáraságok ritkították az állományt, sőt a vadászok jutalmat is kaptak ezért, de mióta védettséget élveznek a madarak, kénytelenek voltak más megoldásokat keresni. Próbálkoztak műbaglyok kihelyezésével a fákra, de ez nem hozott eredményt. Az önkormányzat ezért külső szakértőkhöz fordult, akik nem káros, modern technológiát ígérnek a varjak elriasztására.
A projekt jelenleg a műszaki tanulmány fázisában van, ezt követően dolgozzák ki a helyi viszonyokra szabott megoldást, majd telepítik az eszközöket. Faur ugyanakkor jelezte: egyes civil szervezetek ezt a módszert is ellenzik.
Az alpolgármester kitért arra is, hogy a városi galambok száma is aggasztóan megnőtt. Ebben szerinte nem a jogszabályok, hanem a jó szándékú, de felelőtlen lakosok a hibásak, akik rendszeresen etetik a madarakat, ezzel fenntartva és növelve a populációt.
Idevágó, hogy az önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség nemrégiben közleményben tisztázta a közterületen történő állatetetésre, valamint a pihenőövezetekben és az éjszakai időszakokban a köznyugalom biztosítására vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazását. A tájékoztatást az indokolta, hogy az utóbbi időben sok bejelentést kaptak, főleg a lakóközösségektől, amelyek a szabályok értelmezésével és betartásával kapcsolatban kértek tisztázást.
Szintén problémát jelentenek a túlszaporodott városi galambok
Fotó: Facebook/Lazăr Faur aradi alpolgármester
A 208/2011-es helyi tanácsi határozat, amely a gazdátlan állatok megjelenésének és elszaporodásának megelőzését szabályozza a megyeszékhely területén, kimondja:
A rendelet tilt minden olyan tevékenységet, amely a pihenésre kijelölt területeken vagy az éjszakai órákban zajt, rendzavarást vagy más jellegű zavaró hatást idéz elő.
Ezek a helyi előírások kiegészítik a 205/2004-es állatvédelmi törvényt, amely meghatározza az állatok – legyenek azok gazdátlanok vagy sem – életkörülményeire és jólétére vonatkozó kötelezettségeket. A közterületen történő állatetetés csak felelősségteljes módon végezhető, úgy, hogy ne keletkezzen szemét, ne alakuljanak ki higiéniai problémák, és ne okozzon kellemetlenséget sem a járókelőknek, sem a környék lakóinak.
Az élelmiszermaradékok hátra hagyása szankciót vonhat maga után a helyi közterületgazdálkodási szabályok értelmében, ezért az etetést követően a terület megtisztítása kötelező.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!