2012. december 03., 06:132012. december 03., 06:13
Kelemen Hunor elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Markó Attila államtitkár és Márton Árpád képviselő emlékeztettek: a több ezer romániai restitúciós per megbénította a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának munkáját.
Kelemen Hunor rámutatott, eredetileg 2012 tavasza volt a határidő, azonban Románia halasztást kért. A szövetségi elnök emlékeztetett, Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök a természetbeni visszaszolgáltatás teljes leállítását javasolta, és a kárpótlásra kerülő ingatlanok piaci értékének 30 százalékát tervezte kifizetni, ezt is elnyújtva 6–7 éven keresztül. Ezt a javaslatot az RMDSZ méltánytalannak és igazságtalannak tartja, mondta Kelemen.
Hozzátette, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem szabja meg az irányt, de elvárja, hogy Románia egységes, gyors, átlátható eljárást dolgozzon ki. „Nem lehet 23 év után hajtűkanyarral teljesen ellenkező irányba menni, eddig 1000–1200 egyházi ingatlant sikerült visszaadni, plusz a magánszemélyek is kaptak vissza elkobzott ingatlanokat, most pedig megpróbálják kiiktatni a természetbeni visszaszolgáltatást. Ez méltánytalan és igazságtalan, ahogy az is, hogy akinek eddig kárpótlást ítéltek meg, azt a piaci ár értékén tették, aki ezután kapna kártérítést, az a piaci ár töredékét kaphatja meg. Ezt nem tudjuk elfogadni” – hangsúlyozta Kelemen.
Leszögezte, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon a természetbeni visszaszolgáltatás, illetve ahhoz, hogy azokban az esetekben, ahol nem lehet viszszaadni az elkobzott ingatlant, a piaci ár teljes értékében kárpótolják a jogos tulajdonost. Az RMDSZ kitart ezen elv mellett, ez nem fog megváltozni, hangsúlyozta Kelemen, aki szerint az egyetlen dolog, amiről hajlandók tárgyalni, az a kárpótlások kifizetési ideje. A szövetségi elnök rámutatott, nemcsak az ingatlanok, hanem az ingóságok restitúciója is rendezésre vár, az RMDSZ szerint ebben az esetben is a természetbeni visszaszolgáltatás elvét kell követni.
„Az új parlament ezzel kezdi a törvényhozási munkát, bízom abban, hogy lesz annyi erőnk, eszünk, lehetőségünk, hogy olyan törvényt fogadtassunk el, amely méltányosan és igazságosan rendezi a visszaszolgáltatás kérdését” – fogalmazott.
Antal Árpád polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei már a kampányban dolgoznak, konkrét javaslatokat állítottak össze a témában. Markó Attila államtitkár, képviselőjelölt szerint kidolgozták az egyházi javak visszaadásának törvényét, amely több, korábban nem szereplő pontosítást is tartalmaz. „Pontosan meg kell határozni, melyek azok az ingatlanok, amelyekre a törvény vonatkozik, az egyházak saját épületein kívül beszélünk többek között a rendek, egyházi alapítványok, egyéb egyházi intézmények ingatlanjairól.
Az eddig letett kéréseket továbbra is vegyék figyelembe, ne kelljen a viszszaigénylési folyamatot elölről kezdeni. Fontos, hogy a bizottságot gyors döntésre kötelezze a törvény” – ismertette Markó Attila az RMDSZ javaslatait. Hozzátette: a restitúciós törvény mellé kártérítési és ingóságot rendező törvényt is kell rendelni.
„Romániában az okoz gondot, hogy a törvényhozók abból indulnak ki, az alkalmazók a törvény szövegét jóhiszeműen értelmezik. Sajnos ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk” – jelentette ki Márton Árpád képviselő. Kifejtette, bár a jelenlegi jogszabály is lehetőséget adna arra, hogy az épülettel együtt az ingóságokat is visszaadják, a gyakorlat azt mutatja, ezeket a kérdéseket minden egyes törvényben külön-külön tisztázni kell, hogy ne lehessen félreértelmezni az előírásokat. „A legfontosabb, hogy legyenek leszögezett határidők. Amit lehet, azt minél előbb vissza kell adni természetben, utána pedig meg kell, hogy kezdődjék a kárpótlás” – tette hozzá.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.