2012. december 03., 06:132012. december 03., 06:13
Kelemen Hunor elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Markó Attila államtitkár és Márton Árpád képviselő emlékeztettek: a több ezer romániai restitúciós per megbénította a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának munkáját.
Kelemen Hunor rámutatott, eredetileg 2012 tavasza volt a határidő, azonban Románia halasztást kért. A szövetségi elnök emlékeztetett, Mihai-Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök a természetbeni visszaszolgáltatás teljes leállítását javasolta, és a kárpótlásra kerülő ingatlanok piaci értékének 30 százalékát tervezte kifizetni, ezt is elnyújtva 6–7 éven keresztül. Ezt a javaslatot az RMDSZ méltánytalannak és igazságtalannak tartja, mondta Kelemen.
Hozzátette, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem szabja meg az irányt, de elvárja, hogy Románia egységes, gyors, átlátható eljárást dolgozzon ki. „Nem lehet 23 év után hajtűkanyarral teljesen ellenkező irányba menni, eddig 1000–1200 egyházi ingatlant sikerült visszaadni, plusz a magánszemélyek is kaptak vissza elkobzott ingatlanokat, most pedig megpróbálják kiiktatni a természetbeni visszaszolgáltatást. Ez méltánytalan és igazságtalan, ahogy az is, hogy akinek eddig kárpótlást ítéltek meg, azt a piaci ár értékén tették, aki ezután kapna kártérítést, az a piaci ár töredékét kaphatja meg. Ezt nem tudjuk elfogadni” – hangsúlyozta Kelemen.
Leszögezte, az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon a természetbeni visszaszolgáltatás, illetve ahhoz, hogy azokban az esetekben, ahol nem lehet viszszaadni az elkobzott ingatlant, a piaci ár teljes értékében kárpótolják a jogos tulajdonost. Az RMDSZ kitart ezen elv mellett, ez nem fog megváltozni, hangsúlyozta Kelemen, aki szerint az egyetlen dolog, amiről hajlandók tárgyalni, az a kárpótlások kifizetési ideje. A szövetségi elnök rámutatott, nemcsak az ingatlanok, hanem az ingóságok restitúciója is rendezésre vár, az RMDSZ szerint ebben az esetben is a természetbeni visszaszolgáltatás elvét kell követni.
„Az új parlament ezzel kezdi a törvényhozási munkát, bízom abban, hogy lesz annyi erőnk, eszünk, lehetőségünk, hogy olyan törvényt fogadtassunk el, amely méltányosan és igazságosan rendezi a visszaszolgáltatás kérdését” – fogalmazott.
Antal Árpád polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei már a kampányban dolgoznak, konkrét javaslatokat állítottak össze a témában. Markó Attila államtitkár, képviselőjelölt szerint kidolgozták az egyházi javak visszaadásának törvényét, amely több, korábban nem szereplő pontosítást is tartalmaz. „Pontosan meg kell határozni, melyek azok az ingatlanok, amelyekre a törvény vonatkozik, az egyházak saját épületein kívül beszélünk többek között a rendek, egyházi alapítványok, egyéb egyházi intézmények ingatlanjairól.
Az eddig letett kéréseket továbbra is vegyék figyelembe, ne kelljen a viszszaigénylési folyamatot elölről kezdeni. Fontos, hogy a bizottságot gyors döntésre kötelezze a törvény” – ismertette Markó Attila az RMDSZ javaslatait. Hozzátette: a restitúciós törvény mellé kártérítési és ingóságot rendező törvényt is kell rendelni.
„Romániában az okoz gondot, hogy a törvényhozók abból indulnak ki, az alkalmazók a törvény szövegét jóhiszeműen értelmezik. Sajnos ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk” – jelentette ki Márton Árpád képviselő. Kifejtette, bár a jelenlegi jogszabály is lehetőséget adna arra, hogy az épülettel együtt az ingóságokat is visszaadják, a gyakorlat azt mutatja, ezeket a kérdéseket minden egyes törvényben külön-külön tisztázni kell, hogy ne lehessen félreértelmezni az előírásokat. „A legfontosabb, hogy legyenek leszögezett határidők. Amit lehet, azt minél előbb vissza kell adni természetben, utána pedig meg kell, hogy kezdődjék a kárpótlás” – tette hozzá.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.