
2013. február 15., 07:282013. február 15., 07:28
– Nem kedveli a magyarokat, szenátor úr.
– Sohasem állítottam ilyet. Már a gimnáziumban, később az egyetemen, az ügyészségen voltak magyar barátaim, akikkel sokszor jobban kijöttem, mint a románokkal. Anyai dédanyám német, anyósom magyar, apósom ukrán volt, úgyhogy a lányom ereiben román, magyar és szláv vér csörgedez. Szenátori irodámban magyart alkalmaztam, korábban lapigazgatóként magyar főszerkesztőt neveztem ki. Nincsenek magyarellenes késztetéseim.
– A napokban tett nyilatkozatai, kezdeményezései mégis erre utalnak. A lojalitásról szóló törvénytervezete például megfosztaná román állampolgárságuktól azokat a román nemzetiségű személyeket, akik megszerezték a magyart is.
– De a törvény nem vonatkozna a magyar nemzetiségűekre. Már csak azért sem, mert a kettős állampolgárság kiterjesztéséről szóló magyarországi jogszabály ellen – a bukaresti, pozsonyi és belgrádi kormány ellenvetései dacára – nem talált kivetnivalót a velencei bizottság és az EU. A román nemzetiségűek magyar állampolgársága azonban ellentmond a román alkotmány és a budapesti parlament által elfogadott törvény szellemével, hiszen ez utóbbi szerint nyelv és származás alapján szerezhető meg a magyar állampolgárság. Márpedig Szatmár megyében és Erdélyben románok ezrei váltak magyar állampolgárrá pénzügyi-gazdasági megfontolásból, hogy szabadon utazhassanak a schengeni övezet országaiban, illetve könnyebben kapjanak amerikai vízumot. Törvénytervezetem elsősorban a köztisztviselőkre vonatkozna: polgármesterekre, prefektusokra, megyei tanácselnökökre, miniszterekre, honatyákra. Ők valamennyien a román alkotmányra esküdtek fel, és nem normális, hogy hűségesküt tegyenek egy másik országgal szemben is.
– De az alkotmány kimondja: a román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik születésüknél fogva szerezték meg.
– Jó, így szól, de a tervezetet úgy is megvitatja a törvényhozó tanács, a kormány, majd a parlament, később pedig meg lehet támadni az alkotmánybíróságon. És az alkotmány is módosítható.
– Kezdeményezése kifejezetten a magyar állampolgárság ellen irányul. Kevésbé hazafi egy román, ha magyar állampolgárságot kap, mint aki amerikait vagy izraelit?
– Nem beszéltem hazafiasságról. Szerintem csorbul a román alkotmány és a magyar állampolgársági törvény szelleme.
– És azzal nem sérti meg a román alkotmányt valaki, ha amerikai állampolgárságot szerez?
– Megsérti, de nem a magyar jogszabályt csorbítja, amely Erdélyben jelentős kihatással bír.
– Ha bárki a világon kizárólag az izraeli állampolgárság megvonását javasolná, antiszemitának nyilvánítanák a nemzetközi zsidó szervezetek. Vagy a szatmári svábok német állampolgársága nem zavarja? Az ön által hivatkozott szlovák törvény legalább minden kettős állampolgárságot tilt.
– Én nem hivatkoztam más törvényekre, csupán a román alaptörvényre és a magyar jogszabályra. De ha már új ötletet adott, más eseteket is kivizsgálhatok. Ismétlem: semmi kifogásom az ellen, ha az erdélyi magyarok felveszik a magyar állampolgárságot. A szlovák törvény korlátozóbb jellegű, akárcsak a francia, amelynek felvétele nyomán automatikusan le kell mondani egy másik állampolgárságról.
– Miért sújtaná pénzbírsággal azokat, akik közintézményekben, iskolákban, gyógyszertárakban, üzletekben nem beszélnek románul?
– Mert az elmúlt években, amikor az RMDSZ irányította a megyei és települési önkormányzatokat, intézményeket, rengeteg panasz érkezett hozzám arról, hogy megnőtt a magyar nemzetiségű alkalmazottak száma. És nem egyszer megtörtént, hogy polgármesteri hivatalok magyar funkcionáriusai nem beszéltek az állam nyelvén a románokkal.
– Kétlem, hogy megtagadták volna, hogy románul beszéljenek. Tud konkrét esetekről?
– A szatmárnémeti, pusztadaróci polgármesteri hivatalban, a nagykárolyi kórházban fordult elő ilyesmi. A szatmárnémeti közlekedési vállalatnál az elmúlt években kizárólag magyarokat alkalmaztak, sőt etnikai tisztogatást hajtottak végre, vegyes házasságban élő dolgozókat is elbocsátottak. Ezeket az intézményeket mind RMDSZ-esek irányítják. Ugyanígy érzékenyen érintett bennünket, hogy a svábok 1945-ös szovjet deportálására megemlékező, krasznabélteki rendezvényen, majd a német nyelven zajló katolikus misén annyit se mondtak románul, hogy jó napot. Holott ott volt három román parlamenti képviselő, a prefektus, a megyei tanácselnök. Más alkalmakkor Schönberger Jenő katolikus püspök mindig elmondott néhány mondatot románul is. Nem az zavar, hogy magyarul vagy németül zajlik egy templomi mise, de amikor korábban RMDSZ-es volt a megyei tanács elnöke, minden rendezvényen köszöntötték magyarul is.
– Egyetértek, a román közméltóságokhoz illik anyanyelvükön szólni. De mi szükség van gyógyszertárban, ábécében megkövetelni a román nyelv használatát?
– Ezekben az intézményekben alapvető szükségleti cikkeket forgalmaznak, és velem is megtörtént már, hogy „tessékkel” fogadtak. Tíz évvel ezelőtt, amikor fájt a fogam, Hargita megyében nem értették, milyen gyógyszert kérek. Nem akarok dramatizálni, általánosítani, de az elmúlt években nőtt a hasonló esetek száma, paradox módon azután, hogy a román parlament és a kormány többletjogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek. Egyetértek azzal, hogy a kisebbségek használják anyanyelvüket a közigazgatásban, a feliratok legyenek kétnyelvűek ott, ahol számarányuk meghaladja a húsz százalékot. Szlovákiában ezer és ötezer euró közötti bírsággal sújtják azt, aki közintézményekben, kórházakban nem használja az állam nyelvét. Ezt a törvényt Budapest kifogásolta, de az EU elfogadta.
– Hogy van az, hogy miközben a román politikai osztály a román állam elleni támadásként értékeli a magyar autonómiatörekvések, az alkotmánynak a nemzetállamiságra vonatkozó cikkelye módosításának igényét, pártja koalíciós partnerei, a liberálisok szabadon beszélhetnek arról, hogy monarchiát szeretnének?
– Félreértés ne essék, mindenkinek jogában áll javasolni bármit. Nem értek egyet más államberendezkedéssel a köztársaságon kívül, és ellenzem az alkotmány 1-es számú cikkelyének módosítását is. A nemzetállamiság fogalma amúgy szerepel a görög és a francia alaptörvényben is. Lehet vitázni, érvelni akármi mellett, demokratikus országokban a francia forradalom óta szólás- és véleményszabadság van.
– Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sovén, magyarellenes megnyilvánulásnak nevezte az ön kijelentéseit, és felkérte Victor Ponta kormányfőt, határolódjon el a kisebbségellenes retorikától. A PSD elnöke megkereste ez ügyben?
– Nem. A Szociáldemokrata Párt nemcsak nevében demokrata, a PSD valamennyi honatyájának jogában áll törvénytervezetet kidolgozni, erre sohasem kértem előzetes jóváhagyást. Kelemen Hunor retorikája azért zavart különösen, mert a PSD kitartott amellett, hogy az RMDSZ megőrizze a megyei tanács alelnöki posztját és a dekoncentrált intézmények irányítását, holott az USL-t alkotó liberálisok ellenkeztek. Ami az RMDSZ-monopólium idején nem történt meg.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.