
Bár a törvény előírja, a marosvásárhelyi városháza nem mindig válaszol magyarul a magyarul írt lakossági beadványokra
Fotó: Haáz Vince
A 2021 nyarán tett ígéretek ellenére sem hajlandó minden esetben a 2001/215-ös közigazgatási törvény tiszteletben tartásával magyarul (is) válaszolni a magyar nyelvű beadványokra Marosvásárhely polgármesteri hivatala. Az illetékesek a 30 napos határidő betartását sem tekintik kötelezőnek, olykor meg az apróbb okirat-hamisítástól sem riadnak vissza. Egy tavaly nyári beadványra ötszáz nap elteltével sem érkezett válasz.
2023. január 02., 17:042023. január 02., 17:04
A lakossági panaszok és a lapunknak mintegy másfél évvel ezelőtt tett ígéretek ellenére sem hajlandó minden esetben magyarul válaszolni a marosvásárhelyi városháza a magyarul írt beadványokra. Ezzel az önkormányzat nem csak tiszteletlenségről tesz tanúbizonyságot, de a 2001/215-ös közigazgatási törvény azon cikkelyét is sérti, amely tisztán leszögezi az önkormányzat kommunikációs kötelességeit.
A rendelkezés értelmében minden olyan közigazgatási egységben – településeken, illetve megyékben –, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségi nemzet tagjainak jogukban áll anyanyelvüket is használni az önkormányzattal való kommunikáció során. A helyi önkormányzatok kötelesek biztosítani, hogy a lakosok az anyanyelvükön kaphassanak szóbeli felvilágosítást. Kötelesek továbbá írásban is a kisebbség nyelvén válaszolni, amennyiben a beadványokat ezen a nyelven fogalmazzák. Az évek óta a valós kétnyelvűségért harcoló Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesternek még a múlt év júniusában jelezte, hogy magyar nyelvű beadványára – amelyen éppen a kétnyelvű táblák kifüggesztését kérte számon – a városvezetés csak románul volt hajlandó válaszolni.
Ami annál meglepőbb, hisz a nagyközönség felé Soós Zoltán polgármester minden egyes alkalommal két nyelven kommunikál. Az igazsághoz tartozik – ismerte be az egyik panaszos –, hogy vannak szerencsés kivételek is, amikor a levélre magyar nyelvű válasz (is) érkezik. Amint már a múlt év nyarán beszámoltunk róla, lapunk tesztelni próbálta a polgármesteri hivatal rendszerét. Akkor kiderült, hogy a háromból három beadványunkra az illetékesek csak román nyelven voltak hajlandók választ adni. Az önkormányzati vezetők és beosztottjaik ekkor még betartották a 30 napos terminust.
Az RMDSZ-es elöljáró ugyanakkor elnézést kért a történtekért, mondván, hogy ő is meglepődve értesült az új „szokásrendről”. Portik szerint nem a rosszindulat, hanem a hanyagság, netán felelőtlenség vezethetett a törvénysértéshez.
Időt hagyván a körlevél „feldolgozására” néhány hét múlva ismét tettünk egy kísérletet. Ezúttal hat darab, anyanyelven fogalmazott beadvánnyal fordultunk a polgármesteri hivatalhoz.
Ahhoz, hogy a levelezésből ez mégse tűnjön ki, a választ fogalmazó illetékesek olcsó trükkhöz folyamodtak: módosítottak a beadványok iktatási dátumán. Például: hiába került a kérvény augusztus 5-én a városházára (rápecsételt dátummal igazolhatóan), mivel csupán szeptember 20-án válaszoltak rá, a harmincnapos határidő betartásának látszatáért az iktatás dátumát augusztus 20-ra „tolták át”. Egy másik, szintén augusztus 5-én iktatott beadvány, amelyre szeptember 23-án fogalmazták meg a választ, augusztus 23-án keltezettként szerepel.
Harmadjára a tavaly ilyenkor tettünk egy újabb kísérletet. Akárcsak a CEMO, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének elodázására próbáltunk magyarázatot kérni. A városházának 2021. december 22-én magyar nyelven fogalmazott átiratunkra a polgármester vagy a sajtóosztálya helyett ez év január 13-án a helyi rendőrség három munkatársa válaszolt – kizárólag román nyelven.
Aztán újabb kéthetes „haladékot adtunk” a városházi tisztviselőknek. Sajnos a polgármesteri hivatal még így sem válaszolt. Sem magyarul, sem románul. Pedig a kérdés igazán egyszerű volt: a Barbu Ştefănescu Delavrancea utcából az aszfaltra festett nyíl szerint miért kötelező kizárólag csak előre menni, miközben a rá merőleges Honvéd (Darabont) utcába csak kitérni lehetséges – jobbra vagy balra. Ehhez képest az aszfaltra festett nyíl egy kerítés irányába mutat. A több mint ötszáz nap alatt a városháza illetékeseinek nem csak válaszolniuk nem sikerült, de a hiba kijavításával sem foglalkoztak. Amint a Krónikának címzett egyik tavalyi levelében Soós Zoltán polgármester leszögezte, e sorok írójával ő kizárólag az írásban való kommunikációt tartja a párbeszéd egyetlen eszközének. A városháza bizonyos mulasztásait szóvá tevő cikkek miatt magát sértve érző elöljáró többek közt kijelentette, hogy „ezentúl csak írásban kapott kérdésekre áll módunkban kollégájuknak válaszolni, szintén kizárólag írásban”.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!