Fotó: MTI/Kiss Gábor
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elsődleges célja az volt, hogy a szórványban, például itt, Dél-Erdélyben megerősítsük a magyar nemzetet, megerősítsük a gyerekekben, fiatalokban a magyar identitást, és mindent megtegyünk, hogy a magyarság meg tudjon maradni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Vajdahunyadon.
2023. július 17., 20:462023. július 17., 20:46
2023. július 18., 00:442023. július 18., 00:44
Potápi Árpád János a dél-erdélyi szórvány végvárának számító városban részt vett a magyar kormány támogatásával épült új magyar bölcsőde átadásán. „Köszönjük a dél-erdélyi magyaroknak azt a kitartást, amellyel a magyar nemzet részeként megmaradtak minden nehézség ellenére, hogy kitartottak a magyar anyanyelv, a magyar kultúra mellett” – idézte Potápi Árpádot az MTI. Az államtitkár a történelmi magyar egyházak munkáját is megköszönte. „Ez nem csak óvoda és bölcsőde, hanem mindenekelőtt római katolikus közösségi hely, ahol minden magyarra, szülőkre, nagyszülőkre is számítunk” – mondta.
Potápi Árpád János közölte, hogy a magyar kormány 3000 közösségi teret – plébániákat, parókiákat, templomokat – újít fel a Kárpát-medencében, és ezek fele Magyarország határain túl van. Közölte, a program keretében 250 új templom épült.
A 2016 decemberében indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 155 új beruházást fejeztek be, és 730 meglévő épületet újítottak fel. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyarság csak úgy tud megmaradni, ha az intézményrendszert megerősítik, és ennek alapja a bölcsőde és az óvoda, melyekre később a gimnáziumi és egyetemi oktatás is épül. „Mivel szórványban vagyunk, nem csak a magyar gyerekekre számítunk, hanem a vegyes házasságban született gyerekekre is” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy számtalan példa van arra is, hogy a többségi nemzethez tartozó gyermekeket is beiratnak a magyar csoportokba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar bölcsőde az Erdélyi Ferences Rendtartomány tulajdonában lévő telekre épült, mely ötven évre átengedte a használati jogát a vajdahunyadi római katolikus plébániának – közölte az MTI. A beruházás értéke 402 millió forint (1 lej 75 forint). A 2025 négyzetméteres telken 749 négyzetméter hasznos területű bölcsőde épült, földszinttel és manzárddal, utóbbin szolgálati lakásokat, vendégszobákat alakítottak ki. A bölcsőde két csoport, 20 gyerek befogadására alkalmas, az épületben két-két nappali foglalkoztató terem és hálóterem, fürdőszoba, egészségügyi szoba, konyha, tároló és irodahelyiségek vannak.
Mint ismert, ugyanez a Kolozs megyei Bánffyhunyadon román pártok ellenállása miatt nem működhetett, emiatt a tavaly – ugyancsak magyar állami finanszírozással – átadott óvodát idén ősszel a református egyház kezdi el működtetni.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök beszédében hangsúlyozta: a katolikus egyház mindig fontosnak tekintette az oktatási intézmények építését, támogatását a közösségért, melyet szolgál. Marton Ferenc, a Vas vármegyei közgyűlés alelnöke az utóbbi évtizedek legnagyobb eredményének nevezte a magyar bölcsődét. Szabó Ákos korábbi plébános a projekt kezdeteit idézte fel, hangsúlyozva, hogy „magyar gügyögőre volt szükség”, mivel a magyar szülők gyerekei már nem beszéltek magyarul. Zsargó János református esperes és Korom Imre plébános azt hangoztatta: aki bölcsődét épít, az reménykedve tekint a jövőbe.
A vajdahunyadi magyarság nevében Ferenczi István, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke köszönte meg a támogatást. „Nagyon sok ideig úgy tűnt, hogy itt felejtettek minket, de kiderült, hogy nem így van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vajdahunyadi magyarság bizakodva tekint a jövőbe és továbbra is építkezni szeretne. Az ünnepség a Hunyadi János-díjak átadásával, szalagvágással és áldással ért véget.
Magánóvodaként lát neki a református egyház Bánffyhunyadon a magyar állam finanszírozásával épült, a román többségű önkormányzat által megtorpedózott oktatási intézmény működtestésének – tudta meg a Krónika Jakab Mihály református lelkipásztortól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!