Fotó: MTI/Kiss Gábor
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program elsődleges célja az volt, hogy a szórványban, például itt, Dél-Erdélyben megerősítsük a magyar nemzetet, megerősítsük a gyerekekben, fiatalokban a magyar identitást, és mindent megtegyünk, hogy a magyarság meg tudjon maradni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Vajdahunyadon.
2023. július 17., 20:462023. július 17., 20:46
2023. július 18., 00:442023. július 18., 00:44
Potápi Árpád János a dél-erdélyi szórvány végvárának számító városban részt vett a magyar kormány támogatásával épült új magyar bölcsőde átadásán. „Köszönjük a dél-erdélyi magyaroknak azt a kitartást, amellyel a magyar nemzet részeként megmaradtak minden nehézség ellenére, hogy kitartottak a magyar anyanyelv, a magyar kultúra mellett” – idézte Potápi Árpádot az MTI. Az államtitkár a történelmi magyar egyházak munkáját is megköszönte. „Ez nem csak óvoda és bölcsőde, hanem mindenekelőtt római katolikus közösségi hely, ahol minden magyarra, szülőkre, nagyszülőkre is számítunk” – mondta.
Potápi Árpád János közölte, hogy a magyar kormány 3000 közösségi teret – plébániákat, parókiákat, templomokat – újít fel a Kárpát-medencében, és ezek fele Magyarország határain túl van. Közölte, a program keretében 250 új templom épült.
A 2016 decemberében indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 155 új beruházást fejeztek be, és 730 meglévő épületet újítottak fel. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyarság csak úgy tud megmaradni, ha az intézményrendszert megerősítik, és ennek alapja a bölcsőde és az óvoda, melyekre később a gimnáziumi és egyetemi oktatás is épül. „Mivel szórványban vagyunk, nem csak a magyar gyerekekre számítunk, hanem a vegyes házasságban született gyerekekre is” – jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy számtalan példa van arra is, hogy a többségi nemzethez tartozó gyermekeket is beiratnak a magyar csoportokba.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A magyar bölcsőde az Erdélyi Ferences Rendtartomány tulajdonában lévő telekre épült, mely ötven évre átengedte a használati jogát a vajdahunyadi római katolikus plébániának – közölte az MTI. A beruházás értéke 402 millió forint (1 lej 75 forint). A 2025 négyzetméteres telken 749 négyzetméter hasznos területű bölcsőde épült, földszinttel és manzárddal, utóbbin szolgálati lakásokat, vendégszobákat alakítottak ki. A bölcsőde két csoport, 20 gyerek befogadására alkalmas, az épületben két-két nappali foglalkoztató terem és hálóterem, fürdőszoba, egészségügyi szoba, konyha, tároló és irodahelyiségek vannak.
Mint ismert, ugyanez a Kolozs megyei Bánffyhunyadon román pártok ellenállása miatt nem működhetett, emiatt a tavaly – ugyancsak magyar állami finanszírozással – átadott óvodát idén ősszel a református egyház kezdi el működtetni.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök beszédében hangsúlyozta: a katolikus egyház mindig fontosnak tekintette az oktatási intézmények építését, támogatását a közösségért, melyet szolgál. Marton Ferenc, a Vas vármegyei közgyűlés alelnöke az utóbbi évtizedek legnagyobb eredményének nevezte a magyar bölcsődét. Szabó Ákos korábbi plébános a projekt kezdeteit idézte fel, hangsúlyozva, hogy „magyar gügyögőre volt szükség”, mivel a magyar szülők gyerekei már nem beszéltek magyarul. Zsargó János református esperes és Korom Imre plébános azt hangoztatta: aki bölcsődét épít, az reménykedve tekint a jövőbe.
A vajdahunyadi magyarság nevében Ferenczi István, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke köszönte meg a támogatást. „Nagyon sok ideig úgy tűnt, hogy itt felejtettek minket, de kiderült, hogy nem így van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a vajdahunyadi magyarság bizakodva tekint a jövőbe és továbbra is építkezni szeretne. Az ünnepség a Hunyadi János-díjak átadásával, szalagvágással és áldással ért véget.
Magánóvodaként lát neki a református egyház Bánffyhunyadon a magyar állam finanszírozásával épült, a román többségű önkormányzat által megtorpedózott oktatási intézmény működtestésének – tudta meg a Krónika Jakab Mihály református lelkipásztortól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!