
Fotó: A szerző felvétele
2013. február 28., 07:242013. február 28., 07:24
Olvasóink jelezték, hogy a parkolásért felelős cég munkatársai, Marosvásárhelyen olyan övezetekben is büntetnek amelyek nem tartoznak a fennhatóságuk alá. Kíváncsiságból próbára tettük a Tracia Trade alkalmazottjait, és kiderült, hogy valóban egy kis pluszpénzre vadászva ott is a szélvédőkre aggatják a bírságolási jegyzőkönyvet, ahol a parkolás se nem tiltott, se nem fizetéses.
Kérdésünkre, hogy miért büntetik például a Rózsa utca jobb oldalán, a 13. A és az 1. szám között leállt gépkocsik vezetőit, amikor a fizetéses parkolásra utaló tábla a saroktól mintegy százötven méterrel odébb, az 1. szám alatti épület előtt van, a cég illetékese azzal próbált ellentámadásba lendülni, hogy márpedig az utca elején is ott a jel. Amikor a cég térfigyelő rendszerén megmutattuk, hogy téved, mert az oszlopon semmiféle parkolási tábla nincs, a Tracia munkatársa azt vetette a szemünkre, hogy „egy vásárhelyinek illene tudni, hogy a fizetéses rendszer a teljes Rózsa utcára vonatkozik”. „Ha meg nem, miért nem kérdezte meg valamelyik közeli kisboltban, ahol parkolójegyet árulnak, hogy szabad-e itt parkolni, vagy sem?” – tette hozzá a fiatalember.
Szóról szóra ugyanezzel a kibúvóval próbált mentegetőzni a 2011/1258/258-as ügyiratban a csíkszeredai bíróság előtt a City Parking jogi képviselője is, akinek kérdése nevetést váltott ki a tárgyalóteremben. Mivel ugyanezt a tábla nélküli oszlopos helyzetet találtuk a tapstér mellett, a Hargita megyei városban is próbára tettük a parkolóőröket. Mint kiderült, itt is a jogtalan pluszkeresetre hajtanak. „Ha nem volt tábla, nem próbálták megérdeklődni a járókelőktől vagy valamelyik boltban, hogy szabad-e ingyen parkolni, vagy sem?” – fordult az ügyfélhez a City Parking ügyvédje, Székely Csaba kérdését azonban Lucian Manoli bíró elutasította.
Egy másik hasonlóság a két székelyföldi város parkolási rendszere között a testi fogyatékkal élő gépkocsivezetők bírságolására vonatkozik. Mind Csíkszeredában, mind Marosvásárhelyen könyörtelenül büntetik a jegy nélkül parkoló rokkantakat. Csíkban a Kossuth utcában volt alkalmunk olyan bilincsbe vert autóval találkozni, amelynek szélvédőjén ott díszelgett a kék színű rokkantkártya. Így járt a marosvásárhelyi illetőségű Boros Csaba is, aki a csíkszeredai magyar konzulátus környékén parkolt. „Kerestem a fogyatékkal élők számára kijelölt parkolóhelyet, illetve táblát, de nem találtam sehol. Később kiderült, hogy valahol mégis van, de a helyet elfoglalták. Amputált lábbal 30-40 méter megtétele gyalogosan, bottal járva fárasztó. A hivatal előtt levő parkoló szélén, a vonalazott, de szabad területen leparkoltam a minden szükséges, Romániában és Európában egyaránt elfogadott és jól látható helyre kiragasztott, egyezményes, tolókocsis jellel ellátott gépkocsimat. Kijövet a kocsimat lebilincselve találtam” – idézte fel csíki „élményét” az idős férfi. Mint mondta, telefonos reklamációjára „egy pökhendi és bölcselkedő kioktatást” kapott. „Hasztalan bizonygattam, hogy nem elvetemült, notórius potyaparkoló vagyok, aki ezen a helyen akarja napokra lerakni a kocsiját, ráadásul nem is fizet, megkárosítva a céget, közvetve Csíkszereda önkormányzatát, csak a bírság kifizetése után szabadították fel az autómat” – mesélte Boros Csaba.
A minap egy Svédországban élő kolozsvári férfi panaszolta el lapunknak, hogy miután élete során gondtalanul bejárta Európát, Marosvásárhelyen az uniós törvények és a gépkocsi ablakára kifüggesztett nemzetközi jelvény ellenére is megbírságolták. „Nem érdekel, mit biggyesztettek az ablaktörlőm alá, mert úgy sem fizetem ki a büntetést. Pereljenek be, a bíróságon legalább megtanulják a rokkantakra vonatkozó törvényeket. Azokat, amelyek még Romániára is érvényesek!” – háborgott.
A Tracia Trade a volt politikai foglyokkal is hasonló bánásmódot alkalmaz. Annak ellenére, hogy az 1990/118-as törvény mentesíti a parkolási díj kifizetése alól a kommunista rendszer áldozatait, a vásárhelyi cég vezetősége egy sor megalázásnak teszi ki. „Minden év elején közelharcot vívunk a cég vezetőségével, hogy kegyeskedjék elfogadni a szervezetünk által leadott listát. Az idén mindössze 39 tagunkat tüntettük fel, de még így is a Tracia vezetősége ennek az egynegyedét startból kivágta” – panaszolta el lapunknak Gráma János, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége (AFDP) Maros megyei fiókjának a titkára. Mint kiderült, a parkolókat ügykezelő cég tulajdonosa, Horaţiu Moldovan a leadott személyi számok alapján mindazon gépkocsi-tulajdonosokat, akik 1950 után születtek, kiiktatta a politikai foglyok közül.
„Hogy lehetett politikai fogoly az a személy, aki 1950 után született?” – tette fel a kérdést a vállalkozó. Gráma elmondta, a törvény nem csak azokra vonatkozik, akiket a kommunista rezsim alatt börtönbe vetettek, hanem a kitelepítettekre, kényszerlakhelyre költöztetettekre, megfigyelés alatt tartottakra, egyszóval az üldözöttekre. Ha például valaki gyermekként szenvedő alanya volt szülei ellen irányuló megtorlásnak, kényszerlakhelyre hurcolták, ő is a törvény kedvezményezettjei közé tartozik.
„Nem hinném, hogy éppen egy magáncég tulajának vagy igazgatójának lenne a tiszte felülbírálni, hogy Romániában kire vonatkozik a 118-as törvény, és kire nem” – fejtette ki Gráma János. Az AFDP elnöke, Nistor Man is megerősítette: a parkolóőröknek semmi joguk fölülbírálni a volt politikai foglyok listáját annál is inkább, mivel az érintettek autóikkal nem a Tracia Trade, hanem a város területét foglalják. A vállalkozók csőlátását és rosszindulatúságát támasztja alá viszont az a tény is, hogy a Moldovan által a „kegyelmezettek listáján” hagyott Octavian Pleşát január folyamán ugyanúgy megbírságolták, mint azokat, akiket a cégvezető önhatalmúlag törölt a volt politikai üldözöttek sorából.
Akárcsak Csíkszeredában, Marosvásárhelyen is a parkolójegy nélkül állomásozó gépkocsik lebilincselésével fenyegetnek az őrök. Számos oszlopon a fizetéses parkolási tábla alatt ma is ott látható egy másik, kisebb figyelmeztető tábla is, ami az önkormányzat 2005/305-ös határozatára hivatkozik. Az említett tanácsi döntést a marosvásárhelyi táblabíróság 2007-ben törvénytelennek minősítette, és jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte. Korábban a Maros megyei törvényszék is azonos döntést hozott.
A bírósági perek tömkelegéből kiderült, hogy míg a két parkolási cég munkatársai az utcán farkasokként vetik magukat az áldozatokra, ha a bíróság elé kerülnek, tehetetlen, kezes bárányokként viselkednek. „A cég alkalmazottjai úgy büntetnek, hogy írnak egy papírt. Igen ám, de ez a papír nem felel meg semmiféle jegyzőkönyv-kitöltési szabálynak – mondta el a Krónikának Kardalus Erika, a Hargita megyei törvényszék bírónője és szóvivője. – Az ügyvédjük azzal állt elő, hogy a bíróság nem várhatja el a City Parking alkalmazottjaitól, hogy pontosan ki tudjanak tölteni egy jegyzőkönyvet. Ez nem kifogás.”
Az esetek túlnyomó részében a City Parking elveszítette a lebilincselt gépkocsik tulajdonosai által indított pereket. „Azt tudni kell, hogy a cég által a törvényszékre benyújtott összes fellebbezést visszautasítottuk. Ezek a döntések pedig már jogerősek” – nyilatkozta a bírónő. Az utóbbi időben csak annyiban változott a peres ügyek helyzete, hogy a City Parking elfogadja a bíróság alapfokon hozott ítéletét, s visszafizeti a bilincslevételért elkért összeget. „Úgy tűnik, jobb belátásra tértek” – állapította meg Kardalus Erika.
A „visszavonulásnak” a vállalkozás ügyvezető igazgatója, Szőcs Csaba szerint más oka van. „Mostanra eljutottunk oda, hogy már egyre kevesebb a bilincselések, illetve a bíróságra letett panaszok száma. 2009-ig Csíkszeredában mindenki ott és úgy parkolt, ahogy neki jólesett. Több mint egy esztendőnek kellett eltelnie, amire az emberek elhitték, lehet rendesen is parkolni” – mutatta be az érem másik oldalát az ügyvezető.
| A számvevőszék 2011-re vonatkozó, nemrég elfogadott jelentéséből kiderül, hogy a marosvásárhelyi fizetéses parkolókat ügykezelő Tracia Trade az említett évben 639 ezer lejjel károsította meg a helyi önkormányzatot. A parkolócég ennyivel fizetett be kevesebbet a városháza kasszájába. A számvevőszék korábbi ellenőrzéseiből is kiderült, hogy a Horaţiu Moldovan által vezetett cég 2000 és 2006 között is több mint 700 ezer lejjel adósodott el. |
----
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.