
Fotó: Makkay József
Romániai magyar pártok és civil szervezetek képviselői virrasztottak az úzvölgyi katonatemető előtt péntekre virradóra, attól tartva, hogy a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata mégis megpróbálja felavatni az osztrák-magyar sírkertben a román katonák törvénytelenül létrehozott emlékművét és parcelláját.
2019. május 17., 13:262019. május 17., 13:26
2019. május 17., 15:172019. május 17., 15:17
Bedő Zoltán, a Magyar Megmaradásért Mozgalom vezetője az MTI-nek a helyszínről telefonon elmondta: hosszabb-rövidebb időre kétszázan is megfordultak a temető körül, hetven-nyolcvanan pedig állandóan a bejáratnál tartózkodtak.
A dormánfalvi önkormányzat által péntek délelőttre meghirdetett, majd lemondott avatásra nem érkeztek Bákó megyei résztvevők, csupán
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, csütörtök délután az Úzvölgyi civil akciócsoport – amelynek tagjai nem fedték fel kilétüket – fekete fóliába csomagolta a román emlékművet és a névtelen román katonák emlékére állított betonkereszteket. Az úzvölgyi kezdeményező bizottság jelen lévő tagjai provokatívnak tekintették az akciót, és a civilek távozása után eltávolították a fóliát a román keresztekről.

Szemeteszsákokkal letakarták az úzvölgyi katonai temetőben elhelyezett betonkereszteket és az ortodox emlékművet önmagukat névtelen aktivistáknak nevező személyek. A zsákokat később civilek eltávolították.
A Bákó megyei rendőrség szóvivője a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a sajtóban megjelent fényképek alapján
Ennek eredményétől függően az ügyészség dönti majd el, hogy lesz-e felelősségre vonás.
Tábortűz mellett virrasztottak az úzvölgyi katonai temetőnél
Fotó: Úzvölgyi kezdeményező bizottság
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.

Elhalasztotta Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere az úzvölgyi katonai temető román parcellájának a május 17-re tervezett felavatását.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!