
Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Egy 34 éves nőt, valamint egy 25 és egy 37 éves férfit vettek őrizetbe a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) ügyészei a Maros megyei Nyárádtőn uzsorázás és zsarolás miatt. Olyan adós is akadt, aki koldulásra kényszerítette gyerekeit, hogy törleszteni tudjon.
2020. július 28., 07:552020. július 28., 07:55
A DIICOT közleménye szerint egy nyárádtői férfi és élettársa már 2015-ben elkezdett kamatos kölcsönt adni, eleinte közösségük tagjainak, majd kiterjesztették a „bizniszt” majdnem az egész településre.
Évről évre szervezettebb lett a tevékenység, és hatalmas jövedelemre tettek szert.
A pár előbb a szomszédoknak és a közösségben élő rendkívül szegény személyeknek kezdett el nagyjából 100 lejig terjedő összegű kölcsönt adni, a kamat pedig 35–50 százalékról indult. Eleinte egy hónap alatt kellett törleszteniük, általában erre akkor került sor,
Idővel aztán változtak a szabályok, az uzsorások célja az volt, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert.
az asszony pedig feljegyezte a kölcsön összegét, a kamatot és a törlesztési határidőt.
A határidő közeledtével aztán figyelmeztették az adóst, hogy vissza kell adnia a pénzt, kamatostól, amennyiben pedig azt a választ kapták, hogy nem tudnak fizetni, fizikai erőszakkal vagy a tartozás összegének megkétszerezésével fenyegetőztek.
A duplázások duplázása ugyanakkor oda vezetett, hogy az uzsorások által eredetileg kölcsön adott összeg 4–10-szeresét kellett volna az adósnak visszafizetnie. A vádlottak ilyen esetben azzal zsarolták az adósokat, hogy közjegyző előtt mondjanak le a javukra a gyerekpénzről, a szociális segélyről vagy más állami juttatásokról egy 12–18 hónapos időszakra.
Olyan is előfordult, hogy
hogy a családnak legyen, amiből élnie, illetve törleszteni tudjanak.
A három vádlottat 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!