
Fotó: Balázs Zoltán
A finnek 200 munkást alkalmaztak eddig, de a tervek szerint az év végére a romániai dolgozók száma eléri majd az 1200-at, 2009 végére pedig a 3500-at – jelentette ki John Guerry, a Nokia Románia ügyvezető igazgatója. Mint mondta, a Romániában gyártott telefonokat az európai, a közel-keleti és az afrikai piacra szánják. A Kolozsvár melletti ipari parkban megvalósított beruházás értéke azonban várhatóan növekedni fog, ugyanis a beszállítókkal együtt a befektetések összköltsége eléri majd a 120 millió eurót.
A hivatalos megnyitón Marius Nicoară, a megyei önkormányzat elnöke közölte, a Nokia 30 évre szóló szerződést kötött a helyi hatóságokkal. Ennek értelmében a vállalatnak ennyi ideig nem kell ingatlanadót fizetnie. Csak abban az esetben kötelezhetik arra, hogy akár visszamenőleg is térítse meg azt, ha a finn vállalat vezetősége a határidő előtt dönt a nemeszsuki gyár elköltöztetéséről. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón, amelyre több mint száz belföldi és határon túli sajtóorgánum küldött képviselőt, Juha Putkiranta nem kívánt válaszolni a bochumi Nokia-gyár bezárásával, illetve a nemeszsuki üzem alkalmazottainak bérezésével kapcsolatos kérdésekre. A Nokia alelnöke elhárította ugyanakkor az arra vonatkozó kérdéseket is, hogy a vállalat mennyi ideig kívánja működtetni nemeszsuki üzemét.
A rendezvény végén Marius Nicoară tanácselnök és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere egy-egy maroktelefont kapott ajándékba a finn cég alelnökétől. Nicoară azt nyilatkozta, hogy használni fogja a maroktelefont, annál is inkább, mivel már több mint 10 éve hűséges a Nokiához. Emil Boc hasonlóképpen kíván cselekedni; mint hangsúlyozta: az ajándék jelkép a számára. „Valamennyi helyi vezetőnek kötelessége lesz használni ezt a telefont, ameddig a Nokiának gyára lesz a megyében” – tette hozzá.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.