
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság tegnapi közleményében arra hívta fel a játékforgalmazók figyelmét, hogy a gyártók, importőrök és forgalmazók csak biztonságos játékokat helyezhetnek el a piacon. Az erre vonatkozó jogszabály szerint a gyártó vagy az importőr köteles a játék biztonságos használatáról meggyőződni, ezt a megfelelőségi jelölés feltüntetésével igazolni, illetve alátámasztani azok jogszerű használatát, továbbá a fogyasztóvédelmi törvényben előírt címkét, használati-kezelési útmutatót biztosítani.
A fogyasztóvédelmi hatóság célja a fentiek ellenőrzése mellett az, hogy a veszélyes játékok a forgalmazásból kikerüljenek – olvasható a közleményben. „A jogszabály előírja, a 3 év alatti gyermekek számára nem ajánlott játékokat korcsoportjelöléssel kell ellátni, és olyan felirattal, amely a balesetveszélyre és annak forrására felhívja a szülő figyelmét. A balesetveszélyre való felhívás a 3 év feletti gyermekeknek tervezett játékoknál is kötelező abban az esetben, ha a játék használata kockázattal jár” – hívja fel a figyelmet az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság.
A Kovászna megyei Fogyasztóvédelmi Hatóság az elmúlt időszakban főleg az élelmiszerek forgalmazását ellenőrizte. Rigó Magdaléna igazgató a Krónikának elmondta, 58 egységet vizsgáltak meg, és 12-ben találtak rendellenességet. Általában a címkézéssel, az árak feltüntetésével voltak gondok. Példaként említette, hogy a forgalmazók gyakran elmulasztották felírni a kötelező egységárat. Mint mondta, a 250 grammos kiszerelésben kínált száraztészta esetében nem elég kiírni a csomag árát, fel kell tüntetni, hogy mennyibe kerül egy kilogramm.
A címkézés gyakran hiányos, nem szerepel, hogy a mazsolás csokiban mennyi a mazsola. Az igazgató elmondta, négy esetben róttak ki pénzbírságot összesen 3000 lej értékben, ugyanakkor tíz esetben figyelmeztetést kaptak a szabálytalankodók. Rigó Magdaléna hangsúlyozta, a fogyasztók az elmúlt időszakban egyre ritkábban panaszkodnak az élelmiszerek minőségére, inkább a telefonszolgáltatók miatt fordulnak a fogyasztóvédőkhöz.
„Az ügyfeleket telefonon vagy az üzletekben is győzködik, hogy váltsanak bérlettípust, vagy a feltöltőkártyáról térjenek át bérletre. Általában csak akkor döbbennek rá, hogy valójában rossz üzletet kötöttek, többet fizetnek, és kevesebbet kapnak, amikor már megkötötték a szerződést” – magyarázta a háromszéki fogyasztóvédők vezetője. Felhívta a figyelmet, hogy ha már aláírták a dokumentumot, a fogyasztóvédelem sem tehet semmit, viszont a távszerződéseket, tehát a telefonon vagy interneten kötött megállapodást tíz napon belül indoklás nélkül fel lehet bontani. A fogyasztóvédők azt javasolják, hogy mindenki figyelmesen olvassa el a szerződést, mielőtt azt ellátná kézjegyével.
A Maros megyei fogyasztóvédőket is leginkább az ünnepi asztalra kerülő élelmiszerek ellenőrzése foglalkoztatja a napokban. Ezentúl a hivatal munkatársai az elektronikus ajándéktárgyakat, édességeket, játékokat és a karácsonyi díszítő elemeket veszik górcső alá. Csomóss Miklós főfelügyelő lapunknak elmondta, hogy a legnagyobb gondot a nem megfelelően címkézett termékek jelentik. Élelmiszerek esetében azért, mert a fogyasztó nem tudhatja pontosan, hogy az adott termék mit tartalmaz, a játékoknál pedig nem világos, hogy hány éves gyermekeknek való.
„Mindez apróságnak tűnhet, de akár veszélyes is lehet. Szomorú, hogy 2012-ben még mindig a címkézésekkel kell foglalkoznunk” – fejtette ki Csomóss. Kérdésünkre, hogy a hipermarketekben ömlesztve árusított szaloncukor esetében honnan lehet tudni, meddig tart az édesség szavatossága, a felügyelőség vezetője elmondta, hogy az ömlesztett édességeknél kötelező módon az árcédulán kell feltüntetni a határidőt. Egyébként a Maros megyei fogyasztóvédők december folyamán 27 ellenőrzött élelmiszerüzletből 22-ben találtak lejárt szavatosságú árut. A polcokról visszavont termékek összértéke azonban nem haladta meg a 300 lejt. Egy másik észrevételünkre reagálva, miszerint a Profi üzletláncban forgalmazott fenyőfaégőkre nem vállalnak jótállást, Csomóss Miklós úgy vélekedett, ezzel törvényt sértenek.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.