Az unitárius egyház alapítójának, Dávid Ferencnek a megkoszorúzott szobra Kolozsvár belvárosában
Fotó: Orbán Orsolya
Az erdélyi történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében folytatódott hétfő este a kolozsvári belvárosi unitárius templomban a vallásszabadság napjának ünnepe. A Magyar Unitárius Egyház által alapított János Zsigmond-díjat a kolozsvári ünnepség keretében idén adták át először, a kitüntetést Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke vehette át. A templomot megtöltő népes gyülekezet előtt Kovács István unitárius püspök mondott laudációt.
2025. január 13., 22:442025. január 13., 22:44
2025. január 14., 11:022025. január 14., 11:02
Rácz Norbert Zsoltnak, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkipásztorának köszöntő szavaival vette kezdetét a Vallásszabadság Napjának délutáni, kolozsvári ünnepi rendezvénye az unitárius templomban.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület frissen megválasztott püspöke, Benedict Bistrițeanul, a feleki és kolozsvári ortodox püspökség segédpüspöke, Vasile Tofană, a Kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus püspökség részéről, László Attila főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa és Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke rövid igével köszöntötték az ünneplő gyülekezetet.
Úrasztali igehirdetés. A testvéregyházak képviselői köszöntötték a gyülekezet tagjait
Fotó: Orbán Orsolya
Igehirdetésében Koppándi Botond Péter, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának dékánja az erdélyi vallásszabadságról szóló prédikációját gyerekkori példával vezette fel, amikor nagyapjával vasárnaponként a római katolikus templom szentmiséjén vett részt, majd másik nagyszülőjével a lutheránus istentiszteletre ment, míg később eljutott az unitárius istentiszteletre is. Amikor a történetet felelevenítve magyarországi barátainak elmesélte, hogy osztálytársai között a magyar egyházakhoz tartozók mellett volt vegyes házasságból származó ortodox, izraelita, vagy olyan felekezetű is, aki januárban ünnepelte a karácsonyt, nem értették, hogy honnan jön. Ekkor magyarázta el, hogy az ő hazája, Erdély 1568-tól a vallásszabadság földje.
A kolozsvári ünnepségen imát mondott Koppándi Zoltán Attila, a Komjátszegi Unitárius Leányegyházközség lelkésze
Fotó: Orbán Orsolya
Meg kell azonban vizsgálni, hogy mit üzen a mának a 457 évvel ezelőtti erdélyi országgyűlés 1568-as határozata – mondta. ,,A vallásszabadság nem az egyéni lelkiismereti szabadság törvénye, amit korunk ideológiái hirdetnek. Nem lehet rajta olyan dolgokat számonkérni, amelyek mostanság divatosak” – fogalmazott az igehirdető.
A négy és fél évszázaddal ezelőtti történetet Koppándi Botond Péter unitárius lelkipásztor a korabeli világ egyedi megvalósításának nevezte, ami jóval több volt, mint amit akkoriban a Nyugat fel tudott mutatni. Az igehirdető szerint a vallásszabadság és a reformáció révén az ige teljesen megújította a gyülekezeti közösségeket, aminek máig tartó hatása van.
A kolozsvári templomi eseményen felolvasták az Erdélyi Országgyűlés 1568-ban hozott határozatát és a magyar Országgyűlés által 2018-ban elfogadott törvényt, amely január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke átveszi a János Zsigmond-díjat
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnepség keretében idén adták át először az unitárius egyház által alapított János Zsigmond-díjat, a kitüntetést Kövér László magyar házelnök vehette át. Laudációjában Kovács István unitárius püspök ,,értékőrző, igaz embernek” nevezte a kitüntetettet, aki hitvalló keresztényként mindig a jó ügy mellé állt. A püspök felidézte Kövér László egyháztámogató hozzáállását is, aki akkor is észrevette a legkisebb magyar történelmi egyházat, amikor mások nem vettek róla tudomást.
,,A fejedelem a vallásháború helyett a hit békéjét választotta, és ezáltal a növekedést szolgálta” – hangsúlyozta Kovács István püspök, aki hosszan méltatta Kövér László házelnök elkötelezettségét a keresztény értékek Kárpát-medencei megőrzésért, és az ő érdemének nevezte, hogy minden év január 13-án immár hivatalosan is a vallásszabadság napját ünnepelhetjük.
Kövér László nagy megtiszteltetésnek nevezte díjat elfogadni a világ egyetlen magyar alapítású keresztény vallásának egyháza részéről
Fotó: Orbán Orsolya
A díj átvételekor elhangzott beszédében Kövér László úgy fogalmazott:
A magyar Országgyűlés elnöke történelmi korokon átívelő beszédében a magyar érdekekért küzdő fejedelmek példás munkája, és korunk nemzeti szuverenitásának igénye között vont párhuzamot.
Ha az európai keresztény emberek elhagyják őrhelyeiket, akkor az európai keresztény egyházak és az európai demokratikus nemzeti államok egyaránt elbuknak, elvész a keresztény vallásszabadság és az európai politikai demokrácia is – mondta Kövér László.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusának szolgálata egyházzenei élménnyel egészítette ki az est meghitt hangulatát, amelynek zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Dávid Ferenc 2019-ben felavatott szobrát az unitárius kollégium és a templom közötti kis téren.
Kovács István, az Magyar Unitárius Egyház püspöke
Fotó: Orbán Orsolya
Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka beszédében Kolozsvár belvárosának történelmi szellemiségét idézte meg, amely nemcsak a falak között, hanem az itt élő magyar közösség lelkében is él.
A kérdés nyilván retorikai. És gondolták-e valaha elődeink, hogy erre a szoborra Kolozsvár belvárosában a kései utódok ily módon tekinthetnek fel?” – fogalmazott Sándor Krisztina, aki kiemelte: elődeinkhez képest ma teljesen más kihívásokkal néz szembe a magyar közösség, de van mire támaszkodni, van mire alapozni, van miből hitet meríteni.
Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka beszédében Kolozsvár belvárosának történelmi szellemiségét idézte meg
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula kórusa
Fotó: Orbán Orsolya
Ünnepi istentisztelet a belvárosi unitárius templomban
Fotó: Orbán Orsolya
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!