Pavel Badinsky hentes reméli, hogy az uniós oltalom tényleg védelmet jelent majd a nagylaki szaláminak
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzést kap több más hagyományos termék mellett a nagylaki szalámi – jelentette be a minap a román agrárminisztérium. Az európai védjegy elismertetésének procedúrája már folyamatban van, a román–magyar határ menti városban azt remélik az uniós oltalomtól, hogy ezentúl nem hozható forgalomba ugyanezen a néven a nagykereskedelemben olyan felvágott, aminek köze sincs Nagylakhoz.
2025. január 26., 08:552025. január 26., 08:55
2025. január 29., 13:452025. január 29., 13:45
A január 26-ig tartó berlini Zöld hét elnevezésű mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáron mutatkozott be több hagyományos romániai termék, és a mezőgazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a Németországban is „megkóstoltatott” nagylaki szalámi uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű élelmiszerként való bejegyzése már folyamatban van. „A nagylaki szalámi hagyományos román termék, amelynek receptje nemzedékről nemzedékre száll. A földrajzi eredetmegjelölés jó lehetőséget teremt a helyi termékek és a román kulináris örökség népszerűsítésére Európa-szerte” – írta Facebook-oldalán a bukaresti szaktárca.
Arra mindenesetre jó lesz az uniós oltalom megszerzése, hogy garantál majd egy bizonyos színvonalat, illetve csak helyben előállított alapanyagokból készített termék nevezhető majd nagylaki szaláminak, továbbá reklámként is szolgál, illetve helyzetelőnyt teremthet a helyi termelőknek.
Marhabélbe töltve az igazi
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi piacon is kapható nagylaki szalámi, de Nagylakon sokan saját fogyasztásra készítik, egyesek szerint az az igazi, amit nem kisipari körülmények között, hanem valóban hagyományosan állítanak elő.
A pontos időt a szlovák evangélikus templom tornyában jelző kürtös ember a példa rá, hogy Nagylakon nagy gondot fordítanak a hagyományok őrzésére: a román–magyar határon fekvő kisváros gasztronómiáját is meghatározzák a tradicionális ételek.
„A nagylaki szalámi a város, sőt az ország határain túl is híres, mert amerre jártunk kiküldetésben, mindig vittünk belőle kóstolót, és népszerűsítettük, mint a város védjegyét. A nagylaki galuska, ami szlovák gombócként vagy tót gombócként is ismert, szintén ismert és nagyon egészséges. Egész Romániában nem lehet ilyen finomat enni” – mondta Vasile Ciceac korábbi polgármester, aki – amikor még hivatalban volt – minden igyekezetével a helyi értékek népszerűsítésén fáradozott. Jellemző rá, hogy máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.
Épp csak a kerítés nincs kolbászból
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„A receptet évszázadok óta megőriztük, amióta a szlovákok letelepedtek itt. A szlovákok mindig maguk termesztették a fűszerpaprikát, saját nevelésű mangalicát vágtak, mert ennek a húsa nem tartalmaz koleszterint, vagyis csak jó koleszterint tartalmaz” – mondta Pavel Badinsky hentes, akinek kisüzemi feldolgozója van.
Három hétig füstölik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagylakon készítenek:
de a leghíresebb a marhabélbe töltött szalámi, amit füstölés után legalább három hónapig szárítanak, utána kerül csak az asztalra. A helyiek sérelme, hogy a kereskedelemben is kapható felvágott nagylaki szalámi néven, de annak köze sincs Nagylakhoz.
„Az igazi nagylaki szalámi nem tartalmaz ételszínezékeket, csak természetes alapanyagokat: fokhagymát, köményt, borsot, fűszerpaprikát. Háznál tartott disznó húsából készül, és az állatot nem táppal etetik” – magyarázta Badinsky.
A „titkos” hozzávalók. A helyi szlovákok szerint a fűszerpaprika minősége és mennyisége határozza meg a jellegzetességét, no meg a hozzáértés
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Egy kiadós disznótoros vacsorát a nagylaki szlovák galuskával lehet a legjobban lenyomtatni. Ez tulajdonképpen az aranygaluskának egy egyszerűbb változata: finomlisztből, élesztőből, vízből kevés olajjal tésztát gyúrnak, félórás kelesztés után kinyújtják és kerekre szaggatják, majd forró serpenyőben, kevés olajban, fedő alatt párolják. Az idősebb nagylaki asszonyok szerint a titka abban rejlik, hogy mikor emelik fel a fedőt, ugyanis, ha túl korán elillan a gőz, összeesik a tészta.
Régen főfogásként fogyasztották túróval megszórva, diósan pedig desszertként. Manapság mákkal, kakaóval és fahéjjal is kínálják. Amióta a helyi nyugdíjasklub tagjai különböző rendezvényeken készítik, a nagylakiak is újra felfedezték a szlovák galuskát.
Nagylaki galuska – sok múlik azon, mikor emeljük fel e fedőt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Amikor vásárokon megjelenünk, van, aki hosszú percekig nézi, hogyan készítjük. Szívesen elmagyarázzuk, mert örvendünk, ha a fiatalabbak érdeklődnek, és meg akarják tanulni. Általában ott vagyunk több napig, s jönnek a vásárlók másnap, és boldogan mondják, hogy otthon elkészítették, és sikerült. Ez minket is örömmel tölt el, ráadásul ez egy egészséges étel” – mondta Maria Plausici.
Nagylakon 1803-ban telepedtek le a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván). Anyanyelvüket az oktatásban és a közigazgatásban is használhatják.
Legutóbb, 2023-ban a pécskai kenyér lett uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék Arad megyéből.
Európai uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés büszke birtokosa lett a „messze földön híres” pécskai kenyér, melyet már több száz évvel ezelőtt is emlegettek a krónikák, de például Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor is rajongott érte.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!