UNESCO-listára terjesztik fel a csíksomlyói búcsút

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint egyik legfontosabb célkitűzése kulturális tárcavezetőként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A tárcavezető szerint a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel egyfajta nemzetközi elismertséget nyerne; egy olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne romániai magyar értékként először bennünket ezen a listán” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Az elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el. Ezt követően Kelemen Hunor kulturális tárcavezető szakértői bizottságot hozott létre a jelölési dosszié összeállítása céljából. A szakértői bizottság munkája során a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzését tartotta kimondott célnak.

Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán vallási, kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Az RMDSZ közleménye szerint az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié tartalmaz egy rövid dokumentumfilmet is, ebben Jakubinyi György, gyulafehérvári római-katolikus érsek a következőképpen vélekedik a csíksomlyói búcsú horderejéről: „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó.”

Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár a következőt mondja a csíksomlyói búcsúról: „Nekünk, magyaroknak a Mária-kultusz rendkívül fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. Az első magyar király koronáját Máriának ajánlotta fel, és ez a népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja, és ezért is van az, hogy a XX. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához, mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget.”

A kulturális tárca által elküldött jelölési dosszié tartalmazza még az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az alfalusi Polgármesteri Hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi Római-katolikus egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását. A felsorolt szervezetek és intézmények részt vettek a jelölési dosszié előkészítésében – tájékoztat az RMDSZ.

Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos a civil szervezetek és a helyi hatóságok támogatásáról elmondta: „az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a vallási, kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést.”

Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot.