2012. március 27., 17:152012. március 27., 17:15
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter szerint egyik legfontosabb célkitűzése kulturális tárcavezetőként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A tárcavezető szerint a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel egyfajta nemzetközi elismertséget nyerne; egy olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne romániai magyar értékként először bennünket ezen a listán” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Az elfogadott javaslat alapját a Dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el. Ezt követően Kelemen Hunor kulturális tárcavezető szakértői bizottságot hozott létre a jelölési dosszié összeállítása céljából. A szakértői bizottság munkája során a búcsú eredeti lelkiségének és szellemiségének, identitásának a megőrzését tartotta kimondott célnak.
Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán vallási, kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
Az RMDSZ közleménye szerint az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié tartalmaz egy rövid dokumentumfilmet is, ebben Jakubinyi György, gyulafehérvári római-katolikus érsek a következőképpen vélekedik a csíksomlyói búcsú horderejéről: „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó.”
Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár a következőt mondja a csíksomlyói búcsúról: „Nekünk, magyaroknak a Mária-kultusz rendkívül fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. Az első magyar király koronáját Máriának ajánlotta fel, és ez a népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja, és ezért is van az, hogy a XX. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához, mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget.”
A kulturális tárca által elküldött jelölési dosszié tartalmazza még az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az alfalusi Polgármesteri Hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi Római-katolikus egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását. A felsorolt szervezetek és intézmények részt vettek a jelölési dosszié előkészítésében – tájékoztat az RMDSZ.
Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos a civil szervezetek és a helyi hatóságok támogatásáról elmondta: „az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük. Ez helyi szinten fejlődési lehetőséget jelent: a vallási, kulturális örökséget arra használjuk, hogy a helyi közösséget fejlesszük. Végső soron ez az, amit mi akarunk, egy életerős erdélyi közösséget, és ez az, amiért javasoltuk az UNESCO-listára való felkerülést.”
Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Látogatottsági adatok