
Fotó: Thomas Campean
Az Ugron család közös székelyudvarhelyi kriptájába helyezték el hétfőn Ugron Gábor egykori neves politikus (1880–1960) és neje, Szalay Lívia (1879–1961) hamvait.
2015. május 25., 19:342015. május 25., 19:34
Az újrahantolási szertartáson a népes Ugron család több képviselője, az Erdélyért és a Székelyföldért sok áldozatot hozó politikus számos helybeli és környékbeli tisztelője vett részt. A család Bakonybélen exhumáltatta Ugron Gábor és neje földi maradványait, majd hamvasztás után a székelyudvarhelyi-szombatfalvi családi sírkamrában helyezték örök nyugalomra.
Családi hagyományként pünkösd másodnapján az Ugron család képviselői nemcsak az Ugron-kápolna ajtaját tárják szélesre, de a kripta zárókövét is eltávolítják, az emlékfeszületre pedig újabb nevek kerülnek: az oltár jobb oldalán elhelyezett kereszten, kis névtáblákon rögzítik a kripta szarkofágjaiban, koporsóiban és urnáiban nyugvók nevét.
Erre a táblára került fel hétfőn Ugron Gábor és felesége neve is, értük szólaltatta meg a szertartás kezdetét jelző csengőt unokájuk, Ugron Béla. Az 55 évvel ezelőtt elhunyt politikus életútjának fontosabb állomásait László Attila, a helyi Szent György-egyházközség plébánosa elevenítette fel.
Az 1880-ban Marosvásárhelyen született Ugron Székelyudvarhelyen, majd Budapesten, Lipcsében és Genfben tanult. Ezt követően három vármegye főispánja volt egy időben, 1915-től országgyűlési képviselőként, 1917-től pedig az Esterházy-kormány belügyminisztereként dolgozott. 1918-tól Erdély királyi biztosa.
1918. november 19-én egyik megalapítója a Székely Nemzeti Tanácsnak, majd annak ügyvezető elnöke és a Székely Hadosztály egyik irányítója lett. 1920 és 1945 között több vállalatnak és részvénytársaságnak volt igazgatósági tagja. 1951. június 1-jén Jászboldogházára, egy tanya melléképületébe telepítették ki, 1952-ben nyugdíját is megvonták. 1953-tól élete végéig Bakonybélben élt feleségével.
A családi találkozó ünnepi szentmisével folytatódott , ahol a jelenlévők többek közt Ugron Istvánné Bánffy Mária néniért is imádkoztak, aki immár negyvennyolc dédunokának örülhet, és idén is részt vehetett a történelmi család ünnepén.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!