Újra magánkézben a Madarasi Hargita csúcsa

Az általuk létrehozott Ugron Alapítvány egyéni és csoportos ösztöndíjakat kíván nyújtani, oktatási és nevelési támogatást biztosítani, elsősorban a környékbelieknek. „Családunk példát állított az alapítvány létrehozásával a valamikori arisztokráciának és az újnak is. Példánk azoknak is szól, akik az elmúlt másfél évtizedben tettek szert vagyonra: a vagyon felelősséget is jelent, szolidaritást a közösséggel, amelyhez tartozunk” – mondta el a Krónikának a visszaszolgáltatási határozatot csütörtökön Zetelakán átvevő Ugron Béla. Olvassa el írásunkat!

Magánkézben a Madarasi Hargita

A továbbtanulást támogatnák az Ugronok erdélyi birtokaik jövedelméből.

A Madarasi Hargita csúcsára is kiterjedő területet kaptak vissza a székelyudvarhelyi Ugron család leszármazottai. Az erről szóló végleges határozatot csütörtökön vette át a családot képviselő Ugron Béla Zetelakán. A család az 1946-os államosítás előtti 50 hektáros hargitai birtokából egyelőre csak 10 hektárt kapott vissza, az 1801 méter magas csúcson lévő Kápolnasziklától a helyiek által „Kicsi csúcs”-ként ismert részig terjedően, a további területek restitúciója még folyamatban van.

Az Ugronoktól az államosításkor 1600 hektár területet, túlnyomórészt erdőt koboztak el. A család 1993-ban adta be az első visszaigénylési kérést, de az első visszaszolgáltatott területet, 10 hektárt csak 2005 tavaszán vehették birtokba a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő fölötti dombon, ahol a család kápolnája is áll.

Az első 10 hektárra alapozva jegyeztették be 2005 májusában az Ugron Alapítványt, amely közös családi döntés alapján minden visszaszolgáltatott erdélyi birtokuk tulajdonosa lesz. Az alapítvány egyéni és csoportos ösztöndíjakat nyújt, oktatási és nevelési támogatást biztosít, elsősorban a környékbelieknek. „Nagyapám, Ugron Gábor magyar belügyminiszterként nem térhetett vissza a trianoni békediktátum után Erdélybe, így nekünk sem adatott meg, hogy itt éljünk. A vagyonunknak azonban az itteni közösséget kell szolgálnia, ezért hoztuk létre az alapítványt. Szerencsére megengedhetjük magunknak, a több mint nyolcvantagú családból senki nem vágyott nagyobb szelet zsíros kenyérre. Egyhangú határozat volt – mesél az alapítás előzményeiről Ugron Béla. – Az alapítvány vagyona akkor sem lesz túl nagy, ha minden birtokunkat visszakapjuk, egyelőre azonban csak harminc hektárt szolgáltattak vissza. Nem futja ebből nagy beruházásokra, ezért a gyerekek, a jövő, a továbbtanulás támogatását választottuk.” Az Ugron Alapítvány évi 5,5–6 millió forintból gazdálkodik, ezt az összeget azonban nem a visszakapott birtokok jövedelme, hanem a család, a rokoni-baráti-ismerősi kör adományai biztosítják. A leromlott vagy kivágott erdőbirtokokon ettől az évtől kezdik el az újrafásítást, egyelőre inkább költség van utánuk, mint jövedelem.

„Úgy gondolom, családunk példát állított az alapítvány létrehozásával a valamikori arisztokráciának és az újnak is. A Bethlen Alapítvány is a mi példánkra jött létre, és azoknak is szól az, akik az elmúlt másfél évtizedben tettek szert vagyonra: a vagyon felelősséget is jelent, szolidaritást a közösséggel, amelyhez tartozunk. Nem akarok patetikus lenni, de elmelegedett a szívem, mikor aláírtam a visszaszolgáltatási határozatot. Szimbolikus-érzelmi jelentősége van a visszakapott 1801 méteres csúcsnak, nem gazdasági. Én nem repatriálhatok, hiszen Magyarországon születtem, de azért lehet, hogy nyugdíjasként mégis hazajövök. Ha mást nem, a Madarasi Hargitán a sílift jegyeit fogom kezelni” – nyilatkozta a Krónikának Ugron Béla.

K. Cs.

Székely főnemesi tulajdonosok

Az udvarhelyszéki abránfalvi Ugronok primorok, székely főnemesek. Rangban a bárók és a grófok között foglaltak helyet. Idősebb Ugron Gábort, a rabonbánt (1847–1911) Ferenc József császár állítólag bárósággal is megkínálta, de így utasította el: „Nekem ne adjon egy Habsburg rangot, volt az én famíliámnak rangja-neve már ezen a vidéken, amikor az ő fenséges családjának még a hírét sem hozta erre a szél.” Harcolt Garibaldi seregében, később függetlenségpárti, negyvennyolcas parlamenti képviselő. Bankot és takarékszövetkezetet alapított, így kísérelve meg a Székelyföld gazdasági fellendítését.

Fia, ifjabb Ugron Gábor (1880–1960) belügyminiszter volt 1917-ben, 1918 januárjában Erdély királyi biztosa lett (képünkön). A polgári demokratikus forradalom idején megszervezte a Székely Nemzeti Tanácsot. A két világháború között képviselő, a parlamentben leginkább pénzügyi kérdésekkel foglalkozott. A Magyar Operabarátok Egyesületének megalapítója.