
2013. március 19., 07:492013. március 19., 07:49
A szálló külső homlokzatát néhány évvel ezelőtt az önkormányzat védőhálóval vonta be, amely azonban mostanra lemállott. A város főépítésze, illetve a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány nemrég a többségi tulajdonossal, egy magánvállalkozással tárgyalt az épület további sorsáról, és sikerült meggyőznie a céget, állítsa helyre legalább a két külső, Fő utcai és Nagysándor József (Aurel Lazăr) utcai frontot –, tudtuk meg Petri Csillától, a váradi önkormányzat közönségkapcsolati osztályának munkatársától.
Mint rámutatott, a megegyezés értelmében a többségi tulajdonos saját költségén helyez el új védőhálót a homlokzatra, és az is az ő feladata lesz, hogy a homlokzatot, így a felújítás költségeit a résztulajdonosok között felossza. Így a Park Szálló homlokzatfelújításának árába tulajdonrészének arányában az önkormányzat is beszáll, de a munkálatok nagyrészt magánpénzből folynak majd be. Petri Csilla azt mondja, a többségi tulajdonos egyelőre nem kérte ki a munka megkezdéséhez szükséges építkezési engedélyt, de arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a tervek elkészítésére már felkértek egy mérnököt. A magáncég ugyanakkor nemrég elkezdte kiüríteni a törmeléket az épület emeletéről, a Nagysándor utcai fronton. Az önkormányzat reményei szerint a homlokzatfelújítás akár még idén elkezdődhet.
A Park Szálló évek óta kihasználatlanul áll a város sétálóutcáján, a turisták által leginkább látogatott, főtér felőli szakaszon. B kategóriájú műemlék épület, eredetileg 1785-ben építették, majd 1914–15-ben építették át, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A 18. század végi, emeletes, barokk stílusú palotát, amely a 20. század eleji szállodaépület alapjául szolgált, gróf Teleki Sámuel építtette. 1833-ban a frissen alakult Bihar Megyei Nemzeti Kaszinó működött az emeleti termekben – olvasható Péter I. Zoltán helytörténész könyvében. A kaszinónak 1888-ig adott otthont a palota, majd, számos tulajdonosváltás után teljes egészében a Weiszlovits család birtokába került. Ők építették át a 20. század elején villanyvilágításos, 60 szobás szállodává, amely 1915-ben nyitotta meg kapuit. A szálló még a kilencvenes években is üzemelt, majd csődbe ment, a visszaszolgáltatása utáni eladási kísérletek pedig sorra kudarcot vallottak. 2007-ben egy nőt kórházba kellett szállítani, miután fejen találta egy, a szálló homlokzatáról aláhulló vakolatdarab – a falat ekkor vonták be védőhálóval.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.