Képünk illusztráció
Fotó: Egészségügyi Minisztérium/Facebook
Új módszert találtak ki az oltatlanok számára azok a csalók, akik ebben az időszakban az oltási igazolások hamisításával próbálnak pénzt keresni. Olyan személyt is „becsalnak” az oltottak rendszerébe, aki nem kapta meg a vakcinát.
2021. augusztus 04., 17:222021. augusztus 04., 17:22
Az új módszerre az Arad megyei határrendészet figyelt fel, amikor azonosítottak egy 34 éves, Hollandiában élő állampolgárt, aki úgy mutatott fel uniós Covid-igazolványt, hogy nem volt beoltva.
Alexandru Dincă, az Arad megyei határrendészet vezetője az Agerpresnek elmondta, hogy az igazolás gyanúsnak tűnt, így ellenőrizték, és kiderült, hogy a férfi szerepelt a romániai oltottak online adatbázisában. Holott nem kellett volna, ugyanis
Horea Timiş, az Arad megyei egészségügyi hatóság vezetője szerint a férfi adatait egy Bákó megyei oltási központba vitték be az országos online rendszerbe, így az Arad megyei hatóságok a modvai társaikkal együttműködve próbálják felderíteni az ügy hátterében álló bűnbandát.
Igazi jelenséggé nőtte ki magát, hogy a román állampolgárok hamis járványügyi papírokat – oltási igazolást, teszteredményt, a korábbi megbetegedést igazoló orvosi iratot – mutassanak fel a határon – közölte Raed Arafat.
Raed Arafat belügyi államtitkár a napokban hívta fel a figyelmet arra, hogy miközben Romániában alig nő a beoltottak száma, egyre többen vannak azok, akik hamisított papírokat mutatnak fel a határátkelőknél, reptereken, hogy elkerüljék a karantént.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!