2013. február 22., 07:432013. február 22., 07:43
Az elöljáró a találkozón arra volt kíváncsi, mekkora a kockázata annak, hogy a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánkatasztrófához hasonló tragédia a kitermelés újraindítása során bekövetkezzék.
Mint ismeretes, a 2000 januárjában a Romaltyn Limited által később felvásárolt, nagybányai Aurul Rt. bányavállalat zagytározójánál bekövetkezett gátszakadás nyomán 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Ioan Sturza volt moldovai miniszterelnök, a Romaltyn többségi részvényese úgy vélte, a modern technológiának köszönhetően rendkívül elenyésző a kockázata egy újabb szerencsétlenségnek.
Saşa Nicolici bányászati szakember ezzel szemben kifejtette: nehéz előre meghatározni a bánya ismételt megnyitásának következményeit, ezért egy esetleges katasztrófára is fel kell készülni. Ion Sturza ugyanakkor megismételte: a társaság ciántechnológiával készül kinyerni a színesfémeket, az eljárás során azonban a legmodernebb és legbiztonságosabb technológiát használják.
„A zagytározónál 8,5 millió tonna bányászati hulladék gyűlt fel. Ennek feldolgozása során becsléseink szerint 13 millió dollárnyi aranyat, ezüstöt és más színesfémet sikerül majd kitermelni” – emlékeztetett Ioan Sturza. A társaság eddig mintegy 30 millió dollárt költött a környezeti kockázatot minimálisra csökkentő beruházásokra, a továbbiakban pedig még 10 millió dollárt szán a nagybányai üzem újraindítására.
Cherecheş egyébként néhány napja úgy nyilatkozott: szó sem lehet a ciántechnológiás kitermelésről, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a bányászati hulladék feldolgozásának beindítását. A polgármester azt is elmondta, a hivatal akkor tudna a leghatékonyabban fellépni, ha az új, a napokban elkészülő városrendezési tervbe belefoglalná, hogy a zagytározó körüli területet a lakosság és a szolgáltatói szektor számára tartják fenn, nem pedig ipari létesítményeknek, illetve ilyen jellegű tevékenységnek. A Romaltyn vezetői egyébként néhány hete jelentették be, hogy idén újrakezdenék a kitermelést a Nagybánya és Felsőbánya között található zagytározóban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok