
Fotó: Beliczay László
A székelyudvarhelyi bíróság törölte azt a bírságot, amelyet Hargita megye prefektusa rótt ki Gálfi Árpád polgármesterre a városban ez év március 15-én kitűzött magyar nemzeti színű jelképek miatt.
2021. október 12., 20:582021. október 12., 20:58
2021. október 12., 21:262021. október 12., 21:26
A kedden kimondott első fokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A prefektus a hivatalos kézbesítés utáni 30 napban fellebbezhet az ítélet ellen. Ez év májusában és júniusában két másik hasonló bírságot is érvénytelenített a bíróság. A polgármester többek között arra hivatkozva kérte a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését, hogy a prefektus a nemzeti ünnepeken nem járt Székelyudvarhelyen, így törvényesen helyszíni jegyzőkönyvet sem állíthatott ki.
Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A perek nagyobb része folyamatban van.
A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita Megyei Törvényszék ez év májusában megfordította az ítéletet, és törölte a bírságot.
Az 1994/75-ös számú zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, szívek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi feldíszítésére használnak.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
1 hozzászólás