Nemzeti színű díszítés Székelyudvarhelyen 2018. október 23-án
Fotó: Barabás Ákos
A székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette azt a jegyzőkönyvet, amellyel Hargita megye prefektusa megbírságolta Gálfi Árpádot, Székelyudvarhely polgármesterét a 2018. október 23-ára kitűzött magyar nemzeti jelképek miatt. Három héttel korábban a 2020. március 15-ére kitűzött székelyudvarhelyi nemzeti jelképek miatt kirótt prefektusi bírságot érvénytelenítette ugyanaz a bíróság.
2021. június 05., 10:572021. június 05., 10:57
2021. június 05., 11:022021. június 05., 11:02
A csütörtökön, valamint a május 13-án kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Egyik ítélet sem jogerős, mindkettő ellen fellebbezést nyújthat be a kormány megbízottja.
Fotó: Barabás Ákos
A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re, vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A perek nagyobb része folyamatban van.
Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”.
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak a bíróságon, mely szerint
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, szívek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi feldíszítésére használtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!