Újabb csapás a baromfiágazatra a madárinfluenza

Romániában először 2005-ben mutatták ki a madárinfluenzát egy Tulcea megyei településén. Az utóbbi 25 évben két alkalommal is hatalmas károkat okozott az ország déli régióiban, valamint a Brassó megyei húscsirke- és tojótyúkfarmokon. A madárinfluenza kártételei miatt a korábbi években több nagy szárnyastelep ment csődbe és számolták fel.

korábban írtuk

Madárinfluenza: magyarországi gócpont védőkörzetéből származó pulykahús került Romániába

Madárinfluenza vírusával fertőzött magyarországi gócpont körül kialakított védőkörzetből származó pulykahús került több európai országba, többek között Romániába – jelentették be a bukaresti hatóságok.

Vészharangot kongatnak a szakegyesületek

A romániai baromfiágazatot igen nehéz gazdasági helyzetben éri az újabb csapás. Nemrég Mary Pană, a szarvasmarha-, juh- és sertéstartók és exportőrök egyesületének elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a többi hústermelő ágazattól eltérően a romániai farmok képesek fedezni az ország baromfihús- és tojásszükségletét, ennek ellenére a hazai termelőkre óriási nyomás nehezedik a megnövekedett hús- és tojásimport miatt.

a Kijev és Brüsszel között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény értelmében az ukrán baromfivágóhidak lehetőséget kaptak évente mintegy 50 ezer tonna csirkemell vámmentes exportjára az Európai Unió országaiba. Mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek szerint ennek a húsmennyiségnek mintegy 25 százaléka érkezik Romániába. Mivel a hazai kereskedelemben nem jelenik meg felcímkézve az ukrajnai csirkehús, szakemberek szerint ezt nagybani termékként lengyel cégek terítik.

Többek között ez is közrejátszik abban, hogy a Romániai Baromfitenyésztők Szövetsége (UCPR) határozott állásfoglalásban kérte a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy a Lengyelországban megjelent madárinfluenza miatt azonnali hatállyal szüntesse be a lengyel csirkehús és tojás romániai behozatalát.

Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvost arról kérdeztük, hogy a madárinfluenza megjelenésére hivatkozva lehet-e korlátozni az adott országból származó hús vagy tojás importját, illetve a vésznek milyen más következményei lehetnek a kereskedelemre nézve. A szakember szerint az uniós piacokon történő kereskedelmet pontosan leszögezett előírások szabályozzák. Ennek megfelelően ha a lengyel hatóságok szigorú ellenőrzés alatt tudják tartani a kór terjedését – azaz a H5N8 vírus csak bizonyos régiókat érint –,

Ugyanez az előírás érvényes Romániára, Magyarországra, illetve minden más EU-s országra, ahol megjelent vagy a közeljövőben megjelenhet a madárinfluenza. A háromszéki állategészségügyi szakember szerint a romániai disznóhúsexportot is csak akkor korlátozta Brüsszel, amikor az ország megyéinek többsége „bepirosodott”, azaz szinte mindenhol felütötte fejét az afrikai sertéspestis. Jelenleg csak Suceava megye maradt kék az uniós állategészségügyi térképen, de itt is csak idő kérdése, hogy a vaddisznóállományban, a háztáji gazdaságokban vagy állattelepen mikor mutatják ki a veszélyes fertőzést.

Az állattartó kisgazdák és a kereskedelmi céllal működő állattelepek szempontjából ma annyival jobb a helyzet, mint a korábbi években, hogy a szakminisztérium külön alapból kárpótol minden termelőt. „Minden érintett megyében a prefektus felügyelete alatt bizottság jön létre a helyi önkormányzatok, illetve az állategészségügyi hatóság részvételével. A bizottság nyilvántartásba veszi az elhullott, illetve az elpusztított állatokat, és piaci áron határozza meg azok ellenértékét. Az új rendelkezések alapján a termelő viszonylag rövid idő alatt hozzájut a pénzbeli kártérítéshez” – foglalja össze a kártalanítás procedúráját Sikó-Barabási Sándor.

korábban írtuk

Terjed a madárinfluenza az első erdélyi gócpont körül

Újabb madárinfluenzagócot igazoltak a Máramaros megyei Szinérváralján (Seini), ahol január 14-én először jelent meg a kór Romániában – jelentette vasárnapi közleményében az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA).

Vissza kell térni az ellenálló fajtákhoz

Ha sikerül is megállítani a madár­influenza romániai terjedését, az utóbbi években bekövetkezett újabb és újabb fertőzőhullámok negatívan befolyásolják az ágazat jövőjét. A szakember szerint ezzel hozható összefüggésbe a baromfifarmok számának folyamatos csökkenése. Az agrárvállalkozók eleve nem akarnak „kényes” állatokkal foglalkozni, nem szívesen fektetnek ebbe pénzt.

hiszen a régi Avicola-farmokon az állattenyésztés fortélyait kitanuló szakmunkások vagy mással foglalkoznak vagy időközben kiöregedtek, a fiatalok pedig nem vállalják ezt a fajta munkát.

Dán Péter nyugalmazott állattenyésztő kutatómérnök, Maros megyei falugazdász az állattelepeken végigseprő vírusos betegségek megelőzési lehetőségét abban látja, ha az állatnemesítés új fordulatot venne.

– véli a szakember. A marosvásárhelyi kutatómérnök elégedetlen a mai romániai és európai uniós agrárpolitikával. Brüsszel Kelet-Európába átültetett és túlbürokratizálódott intézkedései ellehetetlenítik a családi gazdaságokat. „Ha sem háztáji disznóhús, sem csirkehús, sem tojás nem lesz, mindannyian a nagyüzemek egyre rosszabb minőségű felhozatalát fogyasztjuk. Az állattenyésztő üzemek mindenhol nagy hozamra és nem a minőségre törekszenek. A minőségi élelmiszert kisgazdaságokban lehetne előállítani, de ma semmi nem kedvez a kistermelők tartós fennmaradásának” – összegzi véleményét a szakember.