
Felsőcsertésen több mint 1600 tonnányi nátrium-cianidot használnának fel a színesfémbányászat során
Újabb erdélyi ciánszennyezés veszélyére figyelmeztető közleményt adott ki Tőkés László EP-képviselő, aki szerint egy kanadai cég a Hunyad megyei Felsőcsertésen készül ciántechnológiával aranyat és ezüstöt bányászni, ám nem biztosította a szükséges pénzügyi garanciát.
2018. február 02., 19:262018. február 02., 19:26
2018. február 02., 19:272018. február 02., 19:27
A pénteken kibocsátott tájékoztatás szerint az Eldorado Gold Corporation évente több mint 1600 tonnányi nátrium-cianid alkalmazását előrevetítő, 187 hektár erdő kiirtását feltételező felsőcsertési projektjének környezetvédelmi kockázatiaról Hölvényi György és Tőkés László néppárti EP-képviselők közösen tettek fel írásban kérdést az Európai Bizottságnak.
Az EP-képviselők szerint az elmúlt másfél évtizedben a verespataki bányanyitással kapcsolatban bebizonyosodott, hogy egy ilyen terv környezetvédelmi kockázatokat hordoz, ezért azt akarták megtudni, hogy az érintettek tiszteletben tartják-e a vizek tisztaságára vonatkozó vízügyi irányelvet, és vannak-e pénzügyi garanciák, mivel mindkettőt uniós dokumentumok írják elő.
„A tagállamok számára a környezeti felelősségről szóló irányelv írja elő, hogy a gazdasági szereplőket pénzügyi garanciák létrehozására kötelezzék” – emlékeztet Tőkésék közleménye. Felidézték: az Európai Parlament 2010. május 5-én elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely a ciántehnológiák betiltására kéri az Európai Bizottságot, ám az mind a mai napig nem szerzett érvényt a parlament határozatának.
A felsőcsertési bányaberuházást a szakértők „kis-Verespataknak” is nevezik, ugyanis miután a Rosia Montana Gold Corporation verespataki bányászati terve meghiúsult, a szintén kanadai Eldorado Gold a szomszédos településen, Felsőcsertésen kíván ciántehnológián alapuló kitermelést beindítani. 1971 őszén száznál több halálos áldozatot követelt egy itt bekövetkezett gátszakadás, amelynek során az aranybánya zagytározójából kiömlő iszap elárasztotta a települést – közölte Tőkés sajtóirodája.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!