Újabb átszervezések a tanügyben

A két éve hatályos oktatási kerettörvény tíz osztály elvégzését tette kötelezővé, beleértve az iskolai előkészítő – úgynevezett nulladik – osztályt és a kilencedik osztályt, amelyet az általános iskola felső tagozatához sorolt. Az új jogszabály alapján a kilencedik osztály visszakerül középiskolai státusba, amelynek első két évét – elméleti vagy szakközépiskolában – lesz kötelező elvégezni.

A hétfőn elfogadott sürgősségi kormányrendelet továbbá kimondja, az egyetemi felvételire jelentkezőket 2014-től csak az érettségi jegyeik és/vagy az egyetem által szervezett felvételi vizsgán elért teljesítményük alapján lehet rangsorolni. A szaktárca egyebek között ezzel az intézkedéssel indokolta, miért kellett sürgősségi rendelettel módosítani az oktatási kerettörvényt: a vizsgaszabályokat ugyanis a vizsga előtti utolsó hat hónapban már nem szabad módosítani.

Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónika érdeklődésére elmondta, a kötelező oktatásra vonatkozó módosítások elsősorban adminisztratív jellegűek, olajozottabbá tennék a tanügyi kerettörvény alkalmazását. A szakember úgy tudja, az egyetemi felvételik kritériumrendszerének átalakítását a felsőoktatási intézmények kérték.

„Közismert, hogy számos intézmény kifogásolta a felvételi vizsgák eltörlését, a vonatkozó jogszabálynak pedig az a célja, hogy az egyetemek nagyobb teret kapjanak a jelentkezők megszűrésére” – kommentálta Király András. Az államtitkár rámutatott továbbá, megváltozott a tanári versenyvizsgákra vonatkozó jogszabály is: az új rendelet alapján azok a pedagógusok, akik sikeresen versenyvizsgáztak – tehát elérték a hetes osztályzatot –, de nem jutottak végleges álláshoz, három év helyett hat évig jelentkezhetnek állásért a megszerzett osztályzattal.

A hétfőn bejelentetett módosítások kapcsán Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta, továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a középiskolákban és az egyetemeken vissza kellene vezetni a felvételi vizsgákat. „Az lenne az ideális, ha a tanintézetek – élve az intézményi autonómia lehetőségével – saját kritériumrendszert dolgozhatnának ki a minden szak esetében. Vannak olyan szakok, ahol a szóbeli vizsga is fontos lenne. Szerintem csak így lehet pontos képet kapni a jelentkezők tudásszintjéről, képességeiről” – mondta a főtanfelügyelő, aki szerint az érettségi vizsgán – mint ahogy a neve is jelzi – a diáknak az érettségéről kell tanúbizonyságot tennie.

„Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a diák egy jó érettségi eredménnyel bármelyik egyetemre felvételt nyerhet, hiszen különböző egyetemeken különböző elvárásoknak kell megfelelni” – mutatott rá a hatályos jogszabályok visszásságaira Keresztély Irma.

PISA-teszt 2019-től
Jövőre megkezdődik a több tudományterületet is érintő, interdiszciplináris oktatási vizsgarendszerre való áttérés előkészítése, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghonosított, háromévente elvégzett úgynevezett PISA-felméréseket véve alapul – jelentette be az oktatási tárca. Az OECD összetett felméréssorozattal vizsgálja a 15 éves tanulók természettudományi műveltségét és alkalmazott matematikai, illetve szövegértési képességeit.
Az első, PISA típusú érettségire 2019-ben kerülne sor. Remus Pricopie oktatási miniszter szerint azért csak akkor, mert nem lehet a vizsgákon a tantárgyközi keresztkompetenciák alapján értékelni a diákok teljesítményét, ha nem erre készítették fel őket. Az áttérést a 2014-ben induló ötödik és kilencedik osztályokban kezdik el. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésére és értelmezésére; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát, ha ilyennel találkoznak.