a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke is bekapcsolódott a Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori elnöke által moderált beszélgetésbe. A felszólalók egyaránt úgy vélték, hogy sem az általuk képviselt országok kisebbségpolitikája, sem az anyaország nemzetpolitikája nem váltotta valóra a nemzeti kisebbségi közösségek reményeit. Mint mondták, naivitásnak bizonyult az a hit, hogy a NATO-tagság és az EU-csatlakozás az autonómiát is meghozza a nemzeti kisebbségek számára. Jelenleg az elsődleges cél a népességfogyás megállítása és a politikai összefogás kellene hogy legyen, vélték.
Tőkés László szerint „mi, akik alanyai voltunk a változásoknak, tárgyaivá, már-már játékszereivé váltunk az alakuló helyzetnek és a kedvünk ellenére alakuló folyamatoknak”. Az EMNT elnöke szerint ez nemcsak a nacionalista térnyerésnek a következménye, hanem annak is, hogy Magyarország letért az Antall- és az Orbán-kormány által kijelölt útról. Mint hangsúlyozta, 2002 óta egy váratlan és annak előtte elképzelhetetlen visszarendeződési folyamatnak vagyunk a tanúi, amelynek a határon túli magyar közösségeket segítő intézményrendszer szétrombolása is része. Tőkés kulcsfontosságú feladatként határozta meg a Kárpát-medencei magyar kisebbségi közösségek ügyének magyarkérdésként való tematizálását és politikai napirendre tűzését.
Csáky Pál szerint az új Európában, ahol nemcsak a nagy, hanem a kis népek is keresik helyüket, általános elbizonytalanodás és útkeresés tapasztalható. A politikus szerint emiatt a magyarkérdés megoldásában nem várhatunk közvetlen segítséget az EU-tól. Az európai közösség azonban megfelelő normarendszerrel rendelkezik, amely kapaszkodót jelenthet a Kárpát-medencei magyar közösségek számára.
Szász Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évtized mindenik határon túli magyar közösség sorsában romlást hozott. Mint mondta, Erdélyben is eljött a magyar–magyar koalíció ideje, hiszen csak az összefogás biztosíthatja a magyar képviseletet a román parlamentben.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.