
Nem szabad konkurálniuk egymással azoknak az egyetemeknek, melyeken magyar tannyelvű oktatás zajlik, mert céljaik azonosak – hangzott el többek között a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében szerdán megtartott Minőség vagy létszám: s hol a magyar egyetem? című előadáson.
2014. július 23., 19:582014. július 23., 19:58
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szerint a felsőoktatási intézmények – függetlenül attól, hogy állami vagy magánegyetemként működnek – célja azonos: a közszolgálat.
„Az a célunk, hogy minél több olyan fiatalt neveljünk, akik itthon maradnak, és hazájukban próbálnak érvényesülni. Erdély és a Partium gazdasági helyzetén csak úgy lehet javítani, ha minőségi oktatást biztosítunk hallgatóinknak, és ennek köszönhetően fiataljaink itthon próbálják kamatoztatni a megszerzett tudást” – jelentette ki a rektor.
Rámutatott: a Sapientia működésére elsősorban azért van szükség, hogy minőségi oktatást biztosítson olyan régiókban, ahol ez egyrészt hiánycikknek számít, másrészt az ott élő, tanulni kívánó diákok nem engedhetik meg maguknak, hogy emiatt egy távoli városba költözzenek. „A Sapientia terve az volt, hogy olyan szakokat indítson, melyek hiánycikknek számítanak a magyar tannyelvű egyetemi oktatás piacán. Ez változott az elmúlt 14 évben, mert nyilvánvalóvá vált: ha a Székelyföldön nem terjeszkedünk, ezt a régiót végérvényesen elveszítjük” – fogalmazott az intézményvezető, aki szerint a közösség szolgálata felül kellene írja az egyetemek terjeszkedési stratégiáit.
Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese elmondta, a nagyváradi székhelyű intézmény elsősorban nem amiatt veszíti el a potenciális magyar hallgatókat, mert inkább Kolozsváron vagy más egyetemi központokban akarják folytatni tanulmányaikat, hanem, mert egyre többen iratkoznak román szakokra.
A pedagógus szerint egy összehangolt stratégiára van szükség ahhoz, hogy ezt a „szivárgást” meg lehessen akadályozni. „Egy friss felmérés szerint Románia lakosságának 13 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, az európai átlag pedig 24 százalék. A számok azt mutatják, van hová fejlődni” – tette hozzá.
Nagy László, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint fontos lenne létrehozni egy fórumot, melynek keretében a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok folyamatosan egyeztetnek az intézmények kínálatáról. „Az önálló magyar tannyelvű egyetem létrehozására sok esélyt nem látok, a jelenlegi helyzethez kell alkalmazkodnunk. Azonos célokért küzdünk hasonló eszközökkel, a piac pedig nagyjából azonos: meg kell találnunk a közös nevezőt” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!