
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Alsóháromszéken háromnegyed-egynegyed arányban nyert Tõkés László az RMDSZ-szel szemben. Mivel magyarázza ezt az eredményt?
Pontatlan az információ. Az én adataim inkább a háromötöd-kétötöd aránypárhoz közelítenek.
Mi ennek a szavazataránynak az oka?
Az egyik oka két sajtóorgánum, amelyik az elmúlt egy hónapban átalakult kampányszórólappá. Az egyiket úgy hívják, Háromszék, a másik a Krónika. Ez a két lap nagyon durva lejárató kampányt folytatott az RMDSZ ellen, és rendre mérték a csapásokat a szövetségre.
Pontatlan az információ: a Krónika nem foglalt állást a választási versenyben, az olvasók lelkiismeretére bízta a döntést. Mivel mért volna csapást a Krónika a szövetségre?
Egyszer le kell ülni, és ki kell ezt elemezni. Én ezt láttam az egyik oknak. A másik, hogy Sepsiszentgyörgyön és Erdõvidéken a Magyar Polgári Szövetségnek és a Székely Nemzeti Tanácsnak nagyon aktív, eléggé számos és ügyesen mozgó csapata van. Az õ tevékenységük meglátszott az aláírásgyûjtésben és a kampányban egyaránt. Vannak papok is közöttük, de nem akarom belekeverni az egyházat. Volt tehát egy csapat, amelyik ezt a kampányt ügyesen menedzselte, még a számunkra kellemetlen lejárató kampányt is. Az ilyen módszereket én soha nem tudtam elfogadni.
Az RMDSZ kampánytevékenysége sem pozitív, sem negatív értelemben nem érdemel említést?
Mi hihetetlen erõfeszítésekkel tûrhetõen tisztességes eredményt értünk el. A megyei napilap révén ugyanis egyetlen információt sem juttathattunk el a helyi választópolgárokhoz, a plakátaink pedig órákon belül eltûntek, miközben bennünket vádoltak plakátletépéssel. Ilyen ellenszélben elfogadhatónak ítélem meg a teljesítményünket.
Azt viszont önök is mondták, hogy Tõkésnek semmi esélye, az egyedüli, amit elérhet, hogy ne jusson be az RMDSZ. Téves volt a számítás, vagy ezt is csak afféle ijesztgetésnek, kampányfogásnak szánták?
Tudjuk, hogy a romániai magyarok aránya 6,6 százalék. Ha a románok ugyanolyan arányban mennek el szavazni, mint a magyarok, a magyarságnak egyetlen képviselõje se jutott volna be. Így viszont bejutott három.
Tehát a versenyhelyzet mobilizáló hatással volt a közösségre. Fenn kell-e tartani ezt a továbbiakban is?
Nem, mert ha valamilyen okból a románság ugyanolyan arányban megy el szavazni, mint a magyarság, akkor a román parlamentbõl is kiszorulunk. Ilyen versenyhelyzetben hasonló eredményt nem fogunk még egyszer elérni. Fõleg nem a 2008-as romániai parlamenti választáson. Meg kell találni a belsõ versengés biztosításának lehetõségét. A választási eredmény alapján, vagy bármilyen más alapon le kell ülni tárgyalni, és közös listát kell indítani, mert ez az egyedüli esélye a romániai magyarságnak. Ha kiszorulunk a parlamentbõl, az katasztrófához vezethet. Azt is elveszíthetjük, amit apró lépésekkel nagy nehezen elértünk a romániai magyarság számára a törvényhozásban.
Összeadhatók a Tõkésre és az RMDSZ-re leadott szavazatok?
Nemhogy összeadhatók, hanem már most több szavazat lett volna, ha közös listára lehetett volna voksolni. Önök is megtapasztalhatták a karavánjuk során: az volt az általános vélemény, hogy meg kellett volna egyezni. Ez volt a népakarat. Tõkés László és az RMDSZ együtt kapott 52 ezer szavazatot Háromszéken. Az általam csúfosnak tartott 2004-es választás során is 71 ezer szavazatot kapott az RMDSZ. Ez a megosztottság 20 ezer magyart tartott távol a szavazástól. Sokan azért maradtak otthon, mert nem tudták, mit tegyenek ebben a helyzetben. Az õ problémájukat a közös listaállítás oldhatta volna meg.
Kell-e változtatni a választási eredmények tükrében azon az alaptézisen, hogy az ellenzéknek az RMDSZ-ben a helye?
Nem. Ez helyes alaptézis. Ezt kellett volna mindig fenntartani.
És hogyan próbálják azt az ellenzéket az RMDSZ ernyõje alá édesgetni, amelyik immár a választásokon is megmutatta az erejét?
Nem tudom. De ha azt kérdezi, hogy látok-e erre esélyt, akkor erre már van válaszom. A mostani ellenzék egészen biztosan megpróbálja a választási eredményeit kamatoztatni a jövõ évi önkormányzati választásokon. Ismerem a csapat egyik fõ ideológusát, Szász Jenõt. Ezért erre mérget lehetne venni.
Az RMDSZ a választások elõtt azzal próbált szavazatokat szerezni az ellenzéktõl, hogy a Tõkés Lászlóhoz közelállónak tekintett Sógor Csabát tette befutóhelyre a jelöltlistáján. Hogy ítéli meg, bejöttek az ezzel kapcsolatos számítások?
Lehet, hogy nem hozott szavazattöbbletet, de akkor is fel kellett mutatni, hogy ilyen az RMDSZ. Itt a helye mindenkinek. Én már a februári döntéskor a harmadik helyen szerettem volna látni Sógor Csabát. Nemcsak a személye miatt, hanem azért is, mert fel kellett mutatni a választópolgárok elõtt, hogy ha valaki akar, ha elég erõs, az RMDSZ-en belül is megvan a helye. Nem igaz az állítás, hogy a más véleményen lévõknek nincs helyük az RMDSZ-ben. Ezt korábban is láthatóvá kellett volna tenni, bármilyen áron. A politikában sem mindig a szavazathozam a legfontosabb. Én az erkölcsös politikának vagyok a híve. Amikor a politika a sárdobálással, a lefejezéssel, a kirekesztéssel fûzõdik össze, engem többé már nem fog érdekelni.
Az RMDSZ kezdeményezésére kizárták a Magyar Polgári Egyesület Bihar és Szatmár megyei választási megfigyelõit. Ez ön szerint egy erkölcsön alapuló gesztus volt?
Nem, ez egy törvényen alapuló döntés volt. Az erkölcsösséghez hozzátartozik a törvényesség is. Erkölcstelennek tartom, hogy független emberjogi szervezet nevében megfigyelõi státusban jelenjék meg olyan valaki a választókörzetekben, aki aláírásokat gyûjtött Tõkésnek. A törvény ezt nem teszi lehetõvé.
Azzal nem volt gondja, hogy 551 EP-képviselõjelölt közül egyetlen egynek nem volt lehetõsége arra, hogy urnabiztosokat állítson a szavazóhelyiségekbe?
Így írja elõ a törvény.
Az a törvény, amit az ön bizottsága készített elõ.
Én is tagja voltam annak a bizottságnak, amelyik elõkészítette a törvényt. De a parlamenten kívüli pártok is csak sorshúzással juthattak esetenként egy urnabiztosi helyhez.
Tõkés László azt nyilatkozta, már ezen a héten kezdeményezi a tárgyalások megkezdését az RMDSZ-szel.
Ennek nagyon örvendek.
Mirõl kell tárgyalni?
Az együttmûködésrõl. A magyarság érdekében együtt kell mûködnünk. Van egy fontosabb érdek a személyes dolgoknál: a romániai magyarok érdeke. És ha mi nem tudunk tárgyalni, nem tudjuk közösen ezt az érdeket szolgálni, akkor bûnösök vagyunk, felelõtlenek vagyunk a magyarsággal szemben. Én hiszek benne, hogy Tõkés László tényleg meg akar egyezni az RMDSZ-szel.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.