Jövőképfestés. Több mint 1200 erdélyi magyar egyetemista fejtette ki véleményét a nagyszabású kutatásban
Fotó: Rab Zoltán
Az erdélyi magyar egyetemistákat nem viselte meg jelentős mértékben a járványhelyzet okozta, a dolgozó társadalmat sújtó gazdasági válság – derül ki az Egyetemisták jövőképkutatása című felmérésből. Dániel Botond szociológus szerint a hallgatók továbbtanulással „válaszolhatnak” a munkaerőpiaci bizonytalanságra, miközben több pénzt takarítanak meg. Az otthontanulás pedig azt is eredményezheti, hogy a diákok kevésbé fognak kötődni az egyetemi városukhoz.
2021. március 22., 16:452021. március 22., 16:45
2021. április 28., 18:522021. április 28., 18:52
Az online oktatásra, a járvány időszakában fennálló kultúrfogyasztási igényekre és az erdélyi magyar egyetemisták jövőképére vonatkozó kutatást végzett 2020 decemberében a Magyar Ifjúsági Központ YZ Intézete és az Országos Magyar Diákszövetség. A romániai felsőoktatásban részt vevő 1239 magyar hallgató bevonásával készített felmérés az Egyetemisták jövőképkutatása címet kapta. A bemutató előadáson ismertetett előzetes eredményeket a tervek szerint további hat szaktanulmány követi, amelyek az egyes intézményekre és évfolyamokra vonatkozó, mélyebb elemzéseket is tartalmazzák majd.
Dr. Dániel Botond, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a jövőképkutatás projektvezetőjeként a Krónikának elmondta, a kutatásban olyan témákat dolgoztak fel, amelyek az aktuális járványhelyzet miatt végbemenő, komoly kihívások és átalakulások közepette az ifjúsági szervezetek célcsoportját, azaz az egyetemista fiatalokat érinti. A rendezvényekhez való viszonyukra, a jövőképükre és az online oktatásra vonatkozó adatgyűjtés során a szervezők meglehetősen széles kört mozgósítottak, hiszen
A válaszadók túlnyomó többségét a 19–24 évesek tették ki, de jelentősnek mondható a 25–35 évesek aránya is, hangot adva így a teljes egyetemista korosztálynak. Bár a mélyebb elemzések ezután következnek, az előzetes eredményeket tartalmazó kutatási gyorsjelentés már önmagában beszédes képet fest az erdélyi magyar egyetemista diákok jövőképét és kultúrafogyasztási szokásait illetően.
A rendezvényekre vonatkozóan a kutatás során főként arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult át a fiatalok rendezvényekkel szembeni viszonya, milyen típusú rendezvényeket hiányolnak leginkább, milyen jellegű online eseményeken vettek részt, illetve hogy a járvány alatt mely biztonsági intézkedéseket tartják fontosnak a rendezvények kapcsán, és ez mennyire befolyásolta a nagy rendezvényekkel, fesztiválokkal szembeni viszonyulásukat.
A válaszok alapján a szociológus valószínűnek tartja, hogy a rendezvények terén a járvány hosszabb távon is érezteti majd a hatását, ugyanis a válaszadók csupán harmada jelölte meg azt a válaszlehetőséget, hogy 500 főnél nagyobb rendezvényen is részt venne a járvány lejárta után. „Azt is látjuk, hogy a nagy rendezvényeken való részvétel szándéka erősen összefügg azzal, hogy a fiatalok mennyire tartják fontosnak a biztonsági intézkedéseket.
– tudtuk meg a szakértőtől.
A járvány idején szervezett események tekintetében elmondható, hogy az életkor előrehaladtával a résztvevőknek egyre fontosabbá válik a biztonsági ajánlások betartása. A nemek szerinti adatelemzésből az is kitűnik, hogy a lányok nagyobb arányban tartják lényegesnek a biztonsági intézkedéseket és azok betartását. A szociológus szerint ez abban nyilvánul meg, hogy tartózkodóbbak a nagy rendezvényekkel szemben, több garanciát várnak el – például jegyvisszafizetési jótállást –, és ők azok, akik hajlandóbbak lennének magasabb jegyárakat is fizetni, ha a szervezők több energiát fordítanak a rendezvények biztonságossá tételére.
Az online oktatás témakörét illetően azt járták körül, hogyan alakult az órákon való aktív részvétel, milyen eszközökkel és milyen környezetből kapcsolódnak be a fiatalok az órákba, illetve hogyan érzékelik az oktatással kapcsolatos terhelésük változását. Az adatok alapján elmondható, hogy bár
A kép árnyalása érdekében Dániel Botond azonban hozzátette, hogy azok aránya, akik szinte minden órán részt vesznek, még nőtt is – a csökkenés elsősorban azokat érintette, akik a hagyományos oktatás idején sem voltak gyakori óralátogatók. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mennyire jelent aktív részvételt az órán való jelenlét.
A biztonsági intézkedésekkel szembeni viszonyuláshoz hasonlóan, az online oktatás terén is kitüremkedni látszanak a nemek és a képzési szintek közti különbségek. A felmérés adatai ugyanis azt tükrözik, hogy
Az órán történő részvétel szempontjából fontos, milyen arányban hajlandóak a diákok bekapcsolni a kamerát, ami a mesteris hallgatók körében gyakoribbnak mondható. „A lányok jelentősen nagyobb arányban válaszolták azt, hogy nagymértékben csökkent a szabadidejük az online oktatás bevezetése óta és az óraanyag mennyiségét is többnek érzik. Ugyanígy az alapképzéses diákok is nagyobbnak érzik a terhelést a mesterisekhez képest, sőt a mesterisek például nagyobb arányban érzik úgy az alapképzésesekhez képest, hogy valamelyest vagy erősen megnőtt a szabadidejük: 29,2 százalékuk, míg az alapképzéses diákok csupán 22,9 százaléka” – fejtette ki a szociológus.
Nem úgy, mint régen. Gyengülhet a kapcsolat az egyetemi várossal
Fotó: Haáz Vince
A jövőképpel kapcsolatosan a szakemberek elsősorban arra kérdeztek rá, hogy melyik a legmagasabb iskolai végzettségi szint, amelyet el szeretnének érni, hogy milyen típusú munkahelyen dolgoznának szívesebben, és hogy hol képzelik el az életüket a tanulmányaik befejezése után, illetve hosszabb távon, ugyanakkor a kérdőívben a családalapításra vonatkozó kérdések is szerepeltek. Emellett olyan gazdasági kérdések is terítékre kerültek, mint a járványidőszak alatti pénzgazdálkodás megváltozása, a megtakarítások lehetősége, illetve a munkavállalással kapcsolatos szokások.
A válaszok alapján úgy tűnik, a dolgozó társadalmat sújtó jövedelemcsökkenés és a munkahelyek megszűnése nem érintette hátrányosan az egyetemistákat.
– részletezte Dániel Botond. A növekedés főleg a mesteris hallgatóknál látszik, ahol 21,5 százalékról 29,1 százalékra emelkedett azok aránya, akik főállású munkahelyen dolgoznak, ami magyarázat lehet az online órákon való alacsonyabb részvételi arányra. A szociológus szerint a meglévő adatok alapján a következőkben azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy az alkalmi munkalehetőségek beszűkülése miatt költöztek-e haza a diákok, vagy inkább azért hagyták abba az alkalmi munkavégzést, mert hazaköltöztek.
A szociológus felvázolta, az egyetemisták relatív többsége úgy véli, változatlan maradt az anyagi helyzete, ugyanakkor a diákok nagyobb arányban válaszolták azt, hogy romlott a helyzetük, mint azok, akik szerint javult.
Ehhez kapcsolódik a megtakarításokra vonatkozó adat is, miszerint a diákok mintegy 31,6 százaléka többet takarékoskodott a járvány ideje alatt, mint előtte. Ennek okát a kutatás következő szakaszaiban tervezik feltárni.
Az adatgyűjtés feldolgozására vonatkozóan Dániel Botond elmondta, a jövőtervek kapcsán még nagyon sok háttérelemzést kell végezniük, mivel a kutatás nagyon összetett kérdésekre keresi a választ. A jelentősebb kérdésfelvetésekre, mint például hogy milyen különbségek észlelhetők az egyetemisták járvány előtti, illetve járványhelyzeti életvitelében, a következő hónapokra tervezett tanulmányok fognak részletesebb választ adni. Bár további hat szaktanulmány elkészítése várat még magára, a jelenlegi elemzés alapján is körvonalazódni látszik a szakértők néhány sejtése.
A hivatalos egyetemi statisztikákból úgy látjuk, hogy jelenleg az alapképzést végzettek mintegy 40 százaléka tanul tovább mesterin, míg a válaszadóink 45 százaléka jelezte azt, hogy a jelenlegi képzés befejezése után mesterképzésen folytatná tanulmányait” – osztotta meg a kutatás adatait elemző szakember. Az előrejelzés eredményei októberben válnak igazán láthatóvá, a szociológus azonban nem tartaná váratlannak, ugyanis elmondása szerint a megváltozott munkaerőpiaci változásokra a fiatalok hajlamosak azzal válaszolni, hogy tovább maradnak az oktatási rendszerben.
A jövőtervekkel kapcsolatos
A szociológus szerint a kevesebb élmény, a személyes és az intézményes kapcsolat hatására kisebb mértékben képzelik el a jövőjüket az egyetemi városban, és kevésbé terveznek tanulmányaik befejezése után vagy hosszú távon az egyetemi városban maradni.
A kutatást bemutató előadás egyébként visszanézhető a Magyar Ifjúsági Központ Facebook-oldalán, illetve a kutatási gyorsjelentés az YZ Intézet kiadványai közt elérhető az érdeklődők számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!