A pedagógusok azt szeretnék, ha nem kellene fölösleges munkatervhegyekkel foglalkozniuk, így több energia jutna a gyerekekre (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Bár emelték az idei fejkvóta értékét, továbbra is alulfinanszírozott a tanügyi rendszer, és nem várható, hogy jobb legyen az oktatás minősége. Nem populista húzásokra, hanem átgondolt, felelősségteljes döntésekre lenne szükség a rendszerben, a bürokrácia csökkentését pedig körültekintően kell végrehajtani – szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke.
2020. január 18., 09:112020. január 18., 09:11
2020. január 18., 09:152020. január 18., 09:15
Meghatározta az Országos Oktatásfinanszírozási Tanács az idei fejkvóta értékét, és bár emelték az összeget, marad a rendszer alulfinanszírozottsága. A béralapra szánható fejkvóta összegét 13,5 százalékkal növelték, a további költségekre, a különböző szolgáltatásokra fordítható összeget csak 4,5 százalékkal. A tanács tehát idénre egy gyermek után évi 6111 lejes, bérezésre fordítható kvótát, és évi 387 lejnyi, más kiadásokra fordítható kvótát határozott meg. Az Országos Diáktanács és a Szülők Szövetsége közös közleményben fejezte ki rosszallását, kifejtve: most sem lehetett úgy meghatározni az összegeket, hogy elősegítsék az oktatás minőségének javulását, hiszen
Az oktatás finanszírozását olyan módon kellene növelni, hogy ne legyen szükség a diákok, a szülők hozzájárulására, legtöbbször törvénytelen módon, például osztálypénz gyűjtésével, szögezik le a közleményükben. Az Országos Oktatásfinanszírozási Tanács ülésén Ferencz S. Alpár is részt vett, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke
A szakértő lapunknak elmondta, a már véglegesített országos költségvetéssel kellett számolniuk, és ebben az oktatásra a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százaléka jut. Ilyen körülmények között a költségekre fordítható 4,5 százalékos emelést nem is szavazta meg, a béralapra jutó 13,5 százalékost növekedést pedig „nehéz szívvel”, hiszen az idénre ígért fizetésemelés mellett valójában csak 5,5 százalékos növekedést jelent. Meglátása szerint a minisztériumnak komoly elemzést kellene készítenie, figyelembe véve a településszerkezeti, népesség eloszlási szempontokat, hogy a tanügyben állandósult alulfinanszírozást csökkentse. A kisebbségi oktatás is hiányt generál, de olyan megyékben, ahol szétszórt vagy elszigetelt települések vannak, szintén nem lehet kihozni a jelenlegi fejkvótás rendszerben a költségeket egy teljes évre. Például Fehér, Tulcea vagy éppen Ialomiţa megyében vannak szétszórt, elszigetelt települések, ahol tíz gyerek jár egy osztályba, ekkora létszámmal a fejkvótarendszerben a pedagógus fizetését sem lehet kihozni egy teljes évre.
– részletezte a szakmai szervezet alelnöke. Rámutatott, Hargita megyében minden évben átlag 14 százalékos az oktatás költségvetésének hiánya, holott összevonások, állás megszüntetések is folyamatosan vannak. Ez oda vezet, hogy az év utolsó másfél hónapjára már nincsen fedezet a béralapra, akkor kezdődik a minisztérium részéről a zsarolás, a megszorítások. Tavaly 5384 lej volt a kvóta egy gyerekre, ám Hargita megyében 6250 lej kellett volna legyen, hogy a pedagógusok teljes évi béralapját fedezze. Az idénre elfogadott 13,5 százalékos emelés kiküszöbölné ugyan ezt a hiányt, de mivel a pedagógusoknak két részletben 8 százalékos fizetésemelést ígértek, megint nem lesz valós előrelépés.
Nem populista húzásokra, hanem átgondolt, felelősségteljes döntésekre lenne szükség az oktatási rendszerben, szögezte le lapunknak Ferencz S. Alpár annak kapcsán, hogy a pedagógusok bürokratikus terheit csökkentő intézkedések során a módszertani bizottságokat, az úgynevezett módszertani köröket is felszámolnák. Hasznosabb lenne, ha átértelmeznék ezek szerepét, lehetőséget biztosítva a pedagógusoknak a tapasztalatcserére, mintsem egy populista húzással végleg eltöröljék ezeket, mondta az RMPSZ szakmai alelnöke. Rámutatott, a minisztérium valóban túlbonyolította ezeket a módszertani köröket, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ezeknek a találkozóknak hasznos szerepet találni, hiszen a pedagógusok fejlődését szolgálják, amely végül pozitív hatással lehet a diákokra és a tanintézetre.
Ferencz S. Alpár hangsúlyozta, nem ért egyet a felesleges bizottságok létével, a megterhelő papírmunkával, ám a bürokrácia csökkentését felelősséggel kell végrehajtani. Rengeteg olyan bizottság, jegyzőkönyv van, amit valóban meg kell szüntetni, például a belső minőségbiztosítási bizottság: ha saját magát méri egy tanintézet, a végeredmény szubjektív lehet. De ilyen a belső menedzseri ellenőrző rendszer is, ami teljesen felesleges az olyan kis tanintézetekben, ahol öt pedagógus tanít, és közülük egyik az igazgató. Az oktatási szakértő ugyanakkor úgy véli, aminek lehet értelmet adni, azt meg is kell tenni, nemcsak eltörölni kell.
A bürokráciát felszámoló első intézkedések azonnali alkalmazására szólította fel a megyei tanfelügyelőségeket hétfőn Monica Anisie oktatási miniszter. A következő tanévtől még több egyszerűsítést terveznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!