Tovább tart a bizonytalanság a tankönyvpiacon

Király András oktatási államtitkár lapunknak elmondta, a másodikosok számára a nyári liciten kiválasztották a magyar nyelv és kommunikáció, valamint a specifikus románnyelv-oktatási tankönyveket, ám az eredményt a versenytárgyalás egyik vesztese megóvta, így nem tudnak nyertest hirdetni, szerződést kötni.

Úgy vélte, optimista forgatókönyv szerint ez a procedúra négy-hat hét alatt lezajlik, és akkor az év végéig a másodikos kisdiákok megkaphatják az új tanterv szerint összeállított könyveket. A matematikát ennek az évfolyamnak már lefordították, azt hamarabb ki tudják osztani, mondta. Király András szerint azonban zenetankönyvet senki nem írt számukra, holott itt jellegzetes a tanterv, így ezt lefordítani sem lehet románból, tehát ebben az esetben is a tanítók leleményességére van bízva, hogy könyv hiányában megoldják a gyerekek zenei nevelését.

Harmadikban rosszabb a helyzet

A harmadik osztályos könyvek vonatkozásában ennél is roszszabb a helyzet, az új tanterv szerinti tankönyveket ugyanis csak most írják, a minisztérium pedig ősz végén, tél elején újabb licitet ír ki. A kiadók becslése szerint csak jövő tanévre készülnek el. „Állandósult a fáziskésés, ám legyünk optimisták, ha a nehezén túl leszünk, a következő évfolyamok már tanévkezdéskor megkaphatják az új tankönyveket\" – biztatott Király. Emlékeztetett, hogy a magyar kiadók hátránnyal indulnak a versenyen, hiszen míg a digitalizálás költségei akkorák, mint a román könyveké, a példányszám és emiatt a nyereség jóval kevesebb.

Nem kockáztatnak a kiadók

Az elektronikus formátum miatt túl nagy a kockázat, így a nagy román kiadók, mint a Humanitas, a Paralela 45 sem pályáznak tankönyvkiadásra, mondta lapunknak Szikszai Attila, az Ábel Kiadó igazgatója. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létrehozott kolozsvári cég sem vett részt a liciteken, hiszen már a versenytárgyalásra elő kell rukkolni az elektronikus változattal, a digitalizálás pedig 7–10 ezer euróba kerül, ez túl nagy befektetés ahhoz képest, hogy semmi garancia arra, hogy meg is nyerik a versenyt, magyarázta az igazgató. A magyar kiadók számára ráadásul ez nagyobb erőfeszítést jelent, hiszen míg a román piac 160 ezres, a magyar évfolyamoknak tízezer példányt kell nyomtatni, a minisztérium által javasolt ár így alig fedezi a digitalizálás költségeit.

Szikszai Attila arra is rámutatott, hogy például magyar nyelvű matematika tankönyvre nincs is kiírás, a románt kell lefordítani, de ha a nyertessel kötött szerződésbe a minisztérium nem foglalja bele a fordítás kötelezettségét, ezt nem várhatja el a román kiadótól.

Az Ábel Kiadó igazgatója a fellebbezések, pereskedések viszszásságaira is felhívta a figyelmet, mint mondta, az elmúlt tanévben egy pert februárban zártak le, a felperesnek adott igazat a bíróság, a könyvet be kellett volna venni a választható tankönyvek közé, de okafogyott volt a döntés, mert a tankönyveket már rég megrendelték az iskolák. „Ha ilyen ütemben cserélik a tankönyveket, mikor kerül sor az 5–8. osztályra?\" – tette fel a kérdést Szikszai, hangsúlyozva, a földrajzkönyvek olyan régiek, hogy kiadásuk óta változtak az európai határok.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség utánnyomásokat rendelt, 23 kiadótól összesen 127 ezer tankönyvet, melyek többsége már meg is érkezett és kiosztották az iskoláknak, mondta lapunknak Farkas István, a tanfelügyelőség tankönyvekért felelős munkatársa. Kifejtette, az elsősök új tankönyvet kapnak, esetükben a matematika hiányzik, míg 2–3. osztályban a régi könyveket kapják kézbe a diákok.