A légszennyezés miatt az elmúlt időszakban gyakran bírált üzem vezetősége leghamarabb a hónap közepén szerezheti be a törvényes működéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt.

A környezetvédő civil szervezetek a hatóságok közbelépését várják, annál is inkább, mivel Lucian Goga Maros megyei prefektus néhány hónappal ezelőtt még azt hangoztatta, hogy amennyiben a gyár nem szerzi be december végéig a környezetvédelmi engedélyt, 2016. január elsejétől elrendeli annak bezárását. Lapunknak nem sikerült elérnie a kormánymegbízottat, a vegyi üzem illetékesei pedig nem kívántak nyilatkozni a témáról.

Kivárnak az ellenzők

„A kombinátról nyugodtan kijelenthetjük, hogy az év eleje óta törvénytelenül működik, a hatóságok pedig szemet hunytak. Mi panaszt nyújtottunk be a környezetvédelmi felügyelőséghez, és megóvtuk a december 8-ai közvitán bemutatott környezetvédelmi tanulmányt\" – nyilatkozta lapunknak Hamar Alpár. A Stop Azo! csoportosulás vezetője hozzátette, egyelőre megvárják a prefektúra válaszát, és csak azt követően döntenek a tiltakozási stratégiáról.

Mint ismeretes, a civil szervezet több utcai tüntetést is szervezett 2015 folyamán. Az internetes fórumokon tapasztalható tiltakozási hullám ellenére a nyilvános tüntetéseken meglepően kevesen vettek részt. Azon túl, hogy működési engedély nélkül kezdte el a 2016-os évet, az Azomureş működése számos más aggodalomra ad okot – hívta fel a figyelmet egy másik környezetvédő civil szervezet, a Digital Transilvania. Folytonos légszennyezésével a vegyi üzem mindenekelőtt az alkotmány 35. cikkelyét szegi meg. Ez ugyanis leszögezi, hogy az állam köteles elismerni minden egyes polgárának az egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez való jogát.

Nemcsak az egészséges életmódhoz, de a tájékozódáshoz való jog is sérül. A Maros megyei tanintézmények egyikében sincs olyan útmutató, amelyben a diákok – és velük együtt a pedagógusok – megtudnák, melyek a pontos teendőik egy vegyi katasztrófa esetén. Annak ellenére, hogy a törvény kötelezővé teszi, eddig sem az Azomureş, sem a katasztrófavédelmi felügyelőség nem hozott semmiféle konkrét intézkedést, amely a mentést könnyítené.

Szakemberek szerint egy esetleges nagyobb robbanás húsz perc leforgása alatt legalább ötvenezer személy halálát okozná. Amint lapunk is többször beszámolt róla, a tűzoltóság időnként a hatóságok és a tévékamerák előtt „eljátssza\" a vegyi katasztrófát és a gyors mentést, azonban a színlelt akciókba nem vonja be a civil lakosságot.

Riasztó egészségügyi adatok

A Barbu Constantin vezetette civil szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy tíz év alatt a kombinát huszonkét munkása szenvedett – a vállalat által is elismert – légúti megbetegedést. Ezen kívül a Maros megyei Közegészségügyi Igazgatóság statisztikái szerint 2011 és 2014 között a térségben több mint kétezer személy veszítette életét légúti megbetegedések következtében. Míg 2011-ben 488 ilyen esetet jegyeztek fel, ez a szám 2012-ben 522-re nőt. 2014-ben 506 személy hunyt el a környéken légúti megbetegedések következtében. A tavalyi adatokat még nem öszszesítették.

Nehéz lenne egyébként bebizonyítani, hogy valamelyik halálesetnek köze lenne a kombinát légszennyezéséhez, az viszont sok mindent elárul, hogy országos szinten Maros megyében a legnagyobb a légúti megbetegedések okozta halálesetek száma. A Digital Transilvania kitér a bukaresti Iprochim Rt. által összeállított környezetvédelmi hatástanulmányra is. Ebben a kombinát megrendelésére készült dokumentumban a szakfelmérők elismerik, hogy az üzem területén a talaj is szennyezett, ugyanakkor külön fejezetet szentelnek az Azomureş által generált zajártalomnak.