
Fotó: Haáz Vince
Tilossá vált a cirkuszokban és a hasonló előadások során az állatok használata, miután a vonatkozó törvénytervezetet keddi ülésén elfogadta a képviselőház, amely az ügyben a döntéshozó kamara volt.
2017. június 14., 08:032017. június 14., 08:03
Az állatok védelméről szóló 2004/205-ös számú jogszabályt módosító tervezet szerint kivételt képez a kutya, a ló, a delfin és néhány egzotikus madár, ezeket továbbra is lehet használni műsorszámokban, versenyeken vagy kiállításokon.
Az elfogadott projekt alapján, amennyiben – a kivételtől eltekintve – a gerincesek altörzsébe tartozó állatokat használnak például a cirkuszban,
A Mediafax hírügynökség arról is beszámolt: azokat az állatokat, amelyeket eddig hasonló célokra használtak, rezervátumba vagy állatkertbe kell áthelyezni a most elfogadott tervezet hatályba lépésétől számítva 18 hónapon belül.
Az átszervezési projekt kidolgozása az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) feladata, amelynek a tervet a jogszabály-módosításnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 12 hónapon belül kell összeállítania. A képviselőház keddi ülésén 201 honatya szavazta meg a tervezetet, heten ellene voksoltak, 58-an tartózkodtak.
a tervezetet a szenátus korábban elutasította.
Óriási győzelemnek nevezte a törvénytervezet elfogadását Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője, aki szerint ezzel
A környezetvédő aktivista januárban petíciót indított a vadállatoknak a cirkuszokban való szerepeltetése ellen, ezt több mint 60 ezren írták alá. A szignógyűjtést azután kezdeményezte, hogy tűz ütött ki egy bukaresti cirkusz karámjában, ennek nyomán 11 állat, köztük két tigris is elpusztult.
Csibi Magor kedden Facebook-oldalán közölt bejegyzésében úgy fogalmazott: a tűzeset utáni felháborodása a több tízezer támogatónak köszönhetően erős mozgalommá fejlődött, ennek végkimeneteleként pedig megszületett egy új törvény a humánusabb bánásmód érdekében. Csibi Magor bízik benne, hogy a ketrecbe zárt, elhanyagolt állatok képe történelemmé válik, ugyanakkor reméli, hogy hamarosan sikerül a medvék, farkasok és vadmacskák trófeaként való levadászásának is véglegesen véget vetni.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
szóljon hozzá!