
Az első járművek egyike a megnyitott magyar-román határon
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Közös sorompónyitás a magyar-román határon: a magyar és román rendvédelmi vezetők találkoztak Románia schengeni övezethez való csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu-n.
2025. január 01., 10:032025. január 01., 10:03
2025. január 01., 10:062025. január 01., 10:06
A magyar-román határon az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, Balogh János rendőr altábornagy és a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője, Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő jelképesen, közösen nyitották meg a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt Nagylaknál. Az ünnepségen a Magyar Rendőrség Zenekara megszólaltatta a két ország és az Európai Unió himnuszát.
A vezetők romániai idő szerint 2025. január 1-jén 0 órakor közösen nyitották fel a sorompót a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen. A magyar-román határszakasz további átkelőhelyein hasonló ünnepség keretében került sor a határnyitásra.
Az altábornagy az MTI szerint emlékeztetett rá, Magyarország már az első soros elnöksége időszakában komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Románia a schengeni térség tagja legyen. Ez akkor nem sikerült, de Magyarország nem adta föl, ahogy nem adták fel a románok és a bolgárok sem.
A főkapitány hangsúlyozta, hosszú idő és kemény munka eredménye az, hogy ezt a rendkívüli eseményt ünnepelhetjük. Balogh János köszönetet mondott valamennyi román rendészeti szerv, így a határrendőrség, a rendőrség és a csendőrség munkájáért.
Éjféltől sokkal könnyebb lesz az átkelés a magyar-román határon – mondta a főkapitány. Ez reményei szerint élénkíti a kulturális és gazdasági kapcsolatokat, és ha lehet, még közelebb hozza egymáshoz a két országot – fűzte hozzá.
Amint arról beszámoltunk, Románia csaknem 40, Magyarországgal, illetve Bulgáriával közös határátkelőjén megszűnt a rendszeres határellenőrzés január elsejétől. Az ország a Schengen-övezet teljes jogú tagjává válik, a határellenőrzést szúrópróbajelleggel végzik.

Magyar–román közös ceremóniával ünneplik meg szilveszter éjszakáján Románia teljes körű schengeni csatlakozását a magyar–román határon, a Biharfélegyháza–Pocsaj-határátkelőnél.
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik ismert képviselője.
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
A közösségi együttlét erejét, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozzák az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezői.
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
Különleges és történelmi jelentőségű eseményre készül Nagyszalonta: a hajdúváros idén nemcsak színes kulturális programokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket a Szalontai Napokra, hanem újabb Guinness-rekord felállítására is vállalkozik.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
szóljon hozzá!