Történelmi fordulópont: Gulyás Gergely szerint a rendszerváltozás volt az elmúlt két évszázad egyik legpozitívabb eseménye

– mondta a miniszter.

Hozzátette: miután hatalmi helyzetükből adódóan információbirtokosok voltak, így hálózatként sok helyen tudták megőrizni befolyásukat. Ezért a közjogi változások egy év alatt megvalósultak, de a társadalom más szféráiban a láthatatlan hálózatok sokáig „velünk maradtak”.

Gulyás Gergely szerint a magyar rendszerváltozás komoly, erkölcsi értelemben vett adóssága, hogy sem lusztráció nem volt, sem olyan mélységű igazságtétel, ami indokolt lett volna, és számtalan országban megvalósult.

Elitdiskurzusnak maradt meg ez a kérdés Magyarországon – összegzett a miniszter, aki fontosnak nevezte filmek készítését a témában, illetve a különböző kutatások támogatását.

Kijelentette: büszkének kell lenni arra, ami 1989-90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt – mondta.

Aktuálpolitikára áttérve Gulyás Gergely leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek.

Schiffer András arról beszélt, hogy 1987-88-ban az ellenzéki szervezetek megalapításához is kellett bátorság. Tisztelet azoknak is, akik a történelmi pártok lángját őrizték – mondta, hozzátéve: emellett szükség volt az ellenzéki vezetők kitartására a nemzeti kerekasztalnál, hogy ne engedjék meg a lengyel forgatókönyv megvalósulását, azt, hogy az állampárt akár ideig-óráig átmentse magát.
Kiemelte: az 1989. június 16-i Orbán-beszédből az volt a legfontosabb mondat, hogy kikérte magának azt, hogy a kommunista vezetők az 1956-os mártírok koporsóját szerencsehozó talizmánként tapogatják, így próbálva belépőjegyet szerezni az „új világba”. Itt mutatkozott meg az az erkölcstelenség, ami azt a rendszert jellemezte – értékelt.

Pozitívumként említette, hogy a rendszerváltást nem követte újabb diktatúra vagy katonai megszállás, de Magyarország teljesítménye szerénynek nevezhető a térségben, és az induló előnyeit nem tudta kihasználni.

Schiffer András aktuálpolitikai kérdésekről szólva úgy vélekedett: aki felveszi képviselői mandátumát, az elfogadja az alkotmányos játékszabályokat, „és ez rendben is van így”.