
Továbbra is zárva marad a nagyközönség előtt a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a tulajdonjogi viták miatt pedig a műemlék épület egyre rosszabb állapotba kerül, cserepek hiányoznak a tetőzetről, a falak pedig rendszeresen eláznak.
2015. szeptember 07., 20:502015. szeptember 07., 20:50
A kastély bejáratára másfél évvel ezelőtt került lakat, mivel a három tulajdonosi csoportnak nem sikerült megegyeznie a birtok elosztásáról. A jogi eljárás még folyamatban van. Az egyik tulajdonos, Vormair István – aki a műemlék épület szomszédságában lakik – azt mondta munkatársunknak, nem hajlandó átvenni mindaddig a polgármesteri hivatal által őrzött kastélykulcsot, míg a korábbi bérlő, a Hargita megyei önkormányzat alárendeltségében működő Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ eleget nem tesz a szerződésben foglaltaknak.
A felek által aláírt dokumentum ugyanis a javítások elvégzéséről, az épület állagának megőrzéséről szólt. Vormair egy módon értene egyet a kastély újranyitásával, ha működtetésébe tulajdonosként beleszólása lenne.
Nem nézhette tétlenül
Nincs kapunyitás tehát egyelőre, apróbb munkálatok viszont zajlanak az egykori Lázár-birtokon. „Embermagasságú volt a gaz, látszott, napról napra mennek tönkre az épületek. Egy gazda ezt nem állja meg tétlenül” – magyarázza Vormair István, aki fiával, Tivadarral együtt gondoskodott arról, hogy az udvar rendezettebb legyen. Az oldalkapun átlépve látszik, frissen kaszálták le a füvet – mint megtudjuk, idén nyáron immár másodjára. Az első munkálat, a gaz kiirtása közel két hetet vett igénybe az apának és fiának, a sarjúkaszálással három nap alatt végeztek.
„Az egyik társtulajdonosi csoporttal, a Berczely család képviselőivel egyetértettünk abban, hogy ez az állapot tarthatatlan. A munkát mi végezzük, az árát sem számoljuk. Semmi roszszat nem tettünk, hiszen a bírósági végzésben és a műemlékvédelem átiratában is az áll, mindegyik örökösnek joga és kötelessége az ingatlan védelmezése” – szólt a munkálatok jogi alapjáról Vormair. Hozzátette azt is, üzemeltetésre külön-külön egyiküknek sem lenne joga, de nincs is olyan állapotban az ingatlan, hogy turisták fogadására alkalmas legyen.
A bérlők vittek, amit vihettek
Számos helyiség záratlan a kastélyban, néhányat be is jártunk. Vormair bosszankodva mutatta, hogy a korábbi bérlő távozásakor még a villanykapcsolókat is magával vitte. Az lehet, hogy azért tettek így, mert a leltárban szerepeltek, de arra nem talál magyarázatot, hogy a huzalokat helyenként miért szaggatták le. Mint mondja, a helyiségekben sok volt a szemét, így kaszálás után takarítottak, tataroztak is.
„Ha a megyeháza elvégezte volna a javításokat, úgy kaphattuk volna vissza az ingatlant, ahogy a 2012-ben kötött szerződés szerint elvárható lett volna. Nem máról holnapra mentek tönkre itt a dolgok, de a javítás nem tűr halasztást. Télre így nem maradhat, hiányos cseréppel” – fogalmazott Vormair. Az udvar végében, a lovagteremmel szemben lévő bástyához megyünk. A földszinti helyiségbe könnyű bemenni, kilincs sincs.
Vormair úgy tudja, azt is magával vitte a korábbi bérlő. Megmutatta a frissen kisepert helyiségeket, a tetőzeten pótolt cserepeket. A befolyó víz több cserép alá való lécet is elkorhasztott, azokat is újakra cserélte fia segítségével. Jól látszik, a falak feláztak. Ennek okát is megszüntették Vormairék. „A javítást folytatni kell. Jó gazda nem nézheti, hogy megy tönkre a birtoka. Hogy a harmadik tulajdonos, a Lipthay család mit fog tenni, az ő bajuk. Én mindenképp jeleztem a bíróságon, hogy semmit nem tesz a műemlék védelméért” – mondta Vormair István.
Szerinte Lipthay Antalnak többségi tulajdonosként feladata lenne a javítás, hiszen a megyei tanács és a Lipthay család által kötött szerződés alapján a karbantartási munkálatok a tulajdonos feladatkörébe tartoznak, erre kell visszafordítania a kapott bérleti díjat. „Nem hiszem, hogy egy lejt is ráfordított volna. Én, amit kaptam annak idején, bankba tettem. Visszafordítom, mihelyt megfelelő keretek lesznek hozzá” – jelentette ki Vormair, aki hallani sem akar arról, hogy az épület ismét a megyei tanács kezelésébe kerüljön.
„Részemet el nem adom, ez legyen világos. Nem ellenzem, hogy újranyíljon a kastély. De annak a bérlőnek, aki sok kárt tett, én nem vagyok hajlandó újra a kezére adni. Csak úgy működhet, ha nekünk közvetlen beleszólásunk van. Mi, a családunkkal együtt adminisztrálnánk a kastélyt” – tette hozzá.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!