
Fotó: Mediafax
A jelenséget az váltotta ki, hogy a francia hatóságok pénzt ajánlanak fel azoknak a bevándorlóknak, akiknek nem sikerült munkát találniuk, egzisztenciát teremteniük az országban, és emiatt haza kívánnak térni. Az év eleje óta közel ezer, többségében roma származású román állampolgár érkezett haza ezzel a módszerrel, viszont jelentõs részük néhány hét után vissza is tért. Szerdán százötven, hoszszú ideje Franciaországban élõ személy landolt a temesvári repülõtéren, ahol január elseje óta immár ez a hetedik hazatérõ bevándorlókontingens. Hazaküldésük elõtt a franciaországi hatóságoktól a felnõttek fejenként 300 eurót, a kiskorúak pedig száz eurót kaptak zsebpénzként, emellett útiköltségüket is megtérítették Párizstól a Béga-parti városig, majd az ottani légikikötõtõl a szülõfalujukig. A romák elmondták: a francia fõváros utcáin folytatott kéregetésbõl mintegy 3500 eurót keresnek havonta, éppen ezért eszük ágában sincs itthon maradni, mivel késõbb ismét igénybe vehetik a francia kormány anyagi támogatását. „Olyan román állampolgárokról van szó, akik nem követtek el törvénybe ütközõ cselekedeteket Franciaországban, ám megélhetési nehézségekre hivatkozva vették igénybe az ottani hatóságok anyagi segítségét. Ennek megfelelõen bármikor szabadon közlekedhetnek az Európai Unió területén” – nyilatkozta a hazatérõkrõl Ovidiu Drãgãnescu Temes megyei prefektus, aki szerint áprilisban újabb, több mint száz fõs csoport hazaérkezését várják.
Különben a franciaországi hatóságok korábban családonként 3500 eurós támogatásban részesítették azokat a román állampolgárokat, akik hajlandóak voltak hazatérni, és gazdálkodásba fogni. De ez a projekt sem bizonyult életképesnek. Nemrég Franciaország bukaresti nagykövete több, korábban Nyugaton kolduló roma családot látogatott meg az ország déli megyéiben, akik anyagi juttatást kaptak háziállatok vásárlására. A diplomata azonban korszerû családi farmok helyett nyomortanyákat talált: a pénzt elköltötték, az abból vásárolt sertéseket, juhokat és teheneket pedig saját fogyasztásra leölték, sokan pedig ismét visszatértek Párizsba.
A minap Traian Bãsescu államfõ és Adrian Cioroianu külügyminiszter amiatt bírálta a nyugat-európai országok kormányait – elsõsorban Olaszországot –, hogy „túlságosan rugalmasak” a bevándorlókkal szemben. A két politikus konkrétan a római hatóságokat marasztalta el, amiért eltûrik az Örök Városban a fõleg Romániából származó romák nyomortelepeit. „Ilyen barakkokat Bukarestben nem látni. Olaszországnak felül kell vizsgálnia bevándorláspolitikáját, mielõtt aggodalmának ad hangot a román bevándorlók által elkövetett bûncselekmények miatt” – nyilatkozta olasz újságíróknak Cioroianu, egyúttal fontosnak tartva felhívni beszélgetõpartnerei figyelmét arra, hogy „nem minden roma bûnözõ, és nem minden olaszországi román roma”.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.