
Tőkés László sértő szándékú támadásnak tekinti Kelemen Hunor RMDSZ-elnök napokban tett nyilatkozatát, amelyben „aberrációknak” minősítette az EP-képviselő kijelentéseit, és amelyben közölte: számára az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem létezik.
2013. április 23., 17:042013. április 23., 17:04
2013. április 23., 17:222013. április 23., 17:22
Kelemen Hunor az EMNP szombati kongresszusán elhangzottakra reagálva a hét végén a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem igaz, hogy a Néppárt kényelmetlen alakulat lenne az RMDSZ számára. „Ezek csak Tőkés aberrációi, hiszen az EMNP nem létezik, nem nyerte el a magyar közösség bizalmát, és szerintem nem is fogja soha. Két polgármesterrel a párt nem fogja megoldani a romániai magyarok problémáit” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Kelemennél valószínűleg Tőkés ama, kongresszusi kijelentése „verte ki a biztosítékot”, miszerint nem véletlenül köttetett a tavalyi parlamenti választások előtt titkos paktum az RMDSZ és a Szociálliberális Unió (USL) között. Az EMNP védnöke úgy véli, a szövetséget és azokat, akik a román kormány magyar hangjaként szoktak működni, román szavazatokkal, hatalmi segédlettel tartják bent a bukaresti parlamentben. „A román posztkommunista hatalomnak azért kényelmetlen az autonomista nemzeti oldal, mert minket nem tudnak megvásárolni, nem vagyunk hajlamosak a megalkuvásra. A román hatalom mindenkor talált magának komprádorokat, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz java: a Bukarestben átnevelődött magyarjainkról van szó” – fogalmazott Tőkés.
Kelemen nyilatkozatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden úgy válaszolt: nem csupán az EMNP-re a törvényhozási választáson leadott hetvenezer szavazat mögött álló választópolgár arculcsapása ilyeneket mondani, de egy olyan magyar párt elnökeként is, „amelyik legutóbb a Kárpát-kanyaron túlról származó román szavazatok segítségével éppen csak becsúszott a parlamenti küszöb fölött”.
„Mikor érti meg végre az RMDSZ elnöke, hogy az erdélyi magyarok stratégiai céljait – a többszintű autonómiát, az önálló magyar oktatást, a magyarlakta területek kiemelt és összehangolt fejlesztését, a magyar nyelv hivatalossá tételét stb. – románokkal „szövetségben” soha nem fogja elérni?” – teszi fel a kérdést Tőkés, felszólítva Kelement, gondolja újra „a Román Kommunista Párt sikerpropagandájára hajazó állásfoglalásait”. Az EP-képviselő hozzátette, továbbra is bármikor hajlandó az erdélyi magyarok problémáira adandó közös megoldásokról érdemben tárgyalni az RMDSZ vezetőivel, de személyeskedő és terméketlen vitában többé nem kíván részes lenni.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
szóljon hozzá!