Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Rostás Szabolcs
Tőkés László úgy véli, az erdélyi magyarok által harminc évvel ezelőtt leadott egymillió szavazathoz igazodva kell megpróbálni visszaszerezni a közösség bizalmát, voksait, ebből a szempontból szerinte rendkívül fontos a közelgő romániai helyhatósági és parlamenti választás.
2020. február 19., 15:332020. február 19., 15:33
2020. május 26., 09:392020. május 26., 09:39
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerdai, Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján ebben a tekintetben ígéretes kezdetnek nevezte, hogy az általa védnökölt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az év elején szövetségre lépett a Magyar Polgári Párttal (MPP), létrehozva a nemzeti erők összefogását. A volt európai parlamenti képviselő szerint a két alakulat távlati egyesülésével formailag helyreáll az erdélyi magyar nemzeti oldal egysége, amelybe beletartozik az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is.
„Megspórolhattuk volna a dekonstrukciót, de innen most a rekonstrukció irányába haladunk. Fontos az új egység létrehozása, amelynek legfőbb célkitűzése az autonómia képviselete, az önrendelkezésért folytatott küzdelmünk eredményességéhez ugyanakkor szükség van az RMDSZ-re is” – állapította meg Tőkés László, sajnálatának adva hangot annak kapcsán, hogy a szövetség az elmúlt időszakban megfeledkezett a – programjában szereplő – háromszintű autonómiakövetelésről.
Arra a kérdésre, hogy mit ajánl az EMNP és az MPP által alapítandó Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) a közelgő választások tekintetében, Tőkés a korábbi európai parlamenti megmérettetésekre emlékeztetve a szavazatmaximálásra való törekvést nevezte jó modellnek. „Ahol lehetséges, és helyhatósági szinten nem cselekszünk a magyar közösségek rovására, ott versenyeznünk kell, mert több szavazatot, reálisabb eredményt jelent, de ahol erre nincs mód, ott összefogásra törekszünk. Viszont kettőn áll a vásár, meg kellene egyezni az RMDSZ-szel” – állapította meg az EMNT elnöke, aki a parlamenti választások tekintetében az összefogást tartja a követendő útnak, ellenkező esetben szerinte az a kudarc fenyeget, hogy a felvidéki Magyar Közösség Pártja mintájára az RMDSZ sem jut be a bukaresti törvényhozásba. Egyúttal olyan új egység létrehozását tartotta szükségesnek, amelynek a 2018 januárjában megkötött hárompárti egyezségnek megfelelően az RMDSZ is része, és amely az autonómiatörekvések képviseletét tekinti legfőbb céljának.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunknak a trianoni centenáriumra, egy esetleges román–magyar közeledés esélyeire vonatkozó kérdésére Tőkés úgy vélekedett, a politikai szándék szempontjából nem sok jó mondható el Romániáról, amely szerinte állandóan provokálja a magyarokat. Emlékeztetett, hogy Kolozsváron szobrot emeltek annak a Gheorghe Mărdărescu tábornoknak, akinek irányításával a román hadsereg az 1919-es megszállás során atrocitásokat követett el Magyarországon, kifosztva Budapestet.
Tőkés megemlítette azt is, hogy törvénytervezet nyilvánítaná ünnepnappá Romániában a trianoni békediktátum aláírásának napját, továbbá hogy Klaus Johannis államfő visszautasította Orbán Viktor kormányfő „kinyújtott kezét”, közép-európai együttműködésre tett javaslatát, Ludovic Orban miniszterelnök pedig „belerúgott” az illiberális állammodellbe. „Ez egy posztkommunista örökség, minden manipulált, zajlik a provokáció, ezért nem tudunk dűlőre jutni Trianon dolgában. Senki nem akarja elvenni Romániától Erdélyt, mégis ezt hazudják, én például nagyon jól érzem magam itt” – fogalmazott a volt református püspök, hozzátéve: nem sok jóra számít a trianoni centenárium évében, amikor a magyaroknak pozitív magatartást kell tanúsítaniuk, ennek oltárán azonban nem áldozhatják fel, nem hallgathatják el a történelmi igazságot.
A kolozsvári sajtótájékoztatón Tőkés nemzeti összefogást sürgetett a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéséhez szükséges egymillió aláírás összegyűjtéséhez is, szerinte ugyanis nem áll jól a folyamat. (Jelenleg online százezer aláírás gyűlt össze). Szerinte legalább olyan támogatást kellene nyújtaniuk a magyarországi politikai erőknek az ügyhöz, mint amilyet az RMDSZ kezdeményezéséhez, a Minority SafePack-hez nyújtottak, kár lenne különbséget tenni a kettő között.
Mindamellett, hogy jó jelnek nevezte, miszerint valamennyi erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezet ugyanazért a célért dolgozik, az EMNT vezetője úgy vélte: ha éppen a nemzeti összetartozás évében lenne sikertelen az aláírásgyűjtés, az az egész magyar nemzetpolitika számára vereséget jelentene. „A nemzeti összetartozás évében vereség lenne a magyar nemzetpolitika számára, a román nacionalisták pedig kinevetnék a magyarságot, ha annyi év pereskedés és az Európai Bizottsággal és Romániával szemben megnyert per után nem sikerülne összegyűjteni az egymillió aláírást” – fogalmazott Tőkés, aki levélben kérte fel az ügy támogatására Orbán Viktor kormányfőt.
Sándor Krisztina ügyvezető elnök beszámolója szerint idén tíz éves az EMNT demokráciaközpont-hálózata, amely jelenleg 23 irodát működtet Erdély valamennyi megyéjében, továbbá minden történelmi székely székben. Elmondta, az elmúlt évtized során több mint 250 ezer erdélyi magyarnak segítettek a honosításban, az ezzel kapcsolatos ügyintézésben, ami különösen az első három évben volt különösen intenzív. Sándor Krisztina szerint továbbra is van tartalék ezen a téren, még messze állnak az egymillió romániai magyar állampolgártól, ugyanakkor az irodák tevékenysége kiegészült újabb szolgáltatásokkal, hiszen immár útlevél, elektronikus személyi igazolvány is szerepel a csomagban, továbbá babakötvény, anyasági, illetve hadigondozotti támogatás is elérhető az irodahálózaton keresztül, emellett rendszeresen tartanak konzuli napokat is.
„Ma már sokkal többen járnak be a demokráciaközpontokba anyakönyvezési kérelemmel, mint honosítás érdekében. Fontos, hogy a magyar anyakönyvezésbe is átvezessék a családi állapotban bekövetkezett változásokat, például gyermek születését, házasságkötést” – jelentette ki az EMNT ügyvezető elnöke, hozzátéve: hamarosan kommunikációs kampány útján ismertetik az irodahálózat nyújtotta szolgáltatásokat.
Tőkés László bocsánatot kért volna Csomortányi István EMNP-elnök helyében ifjúkori karlendítős fotója miatt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke erről szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás