Tőkés László és Kincses Előd a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón
Fotó: Bálint Eszter
Pénteken döntés születhet abban a több mint öt éve húzódó erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevezők ellen.
2019. november 13., 17:022019. november 13., 17:02
2019. november 13., 17:102019. november 13., 17:10
Lebontjuk a hazugság falait, november 15-én fény derül az igazságra – hangzott el Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és ügyvédje, Kincses Előd szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján, amelyen a felek bejelentették, hogy
Amint arról korábban több ízben is írtunk, arról a több mint öt éve húzódó erkölcsi kártérítési perről van szó, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevezők ellen.
Kincses Előd szerdán emlékeztetett: Filip Teodorescu, a Szekuritáté kémelhárításának helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, az 1989-es vérengzésekért is felelős egykori államfő, Ion Iliescu tanácsosa
Ezt a volt temesvári lelkésznek egy olyan kézírásos elismervényével próbálták alátámasztani, amelyet 1989 októberében írt egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány átvételekor. A pénz a kelet-magyarországi reformátusok körében végzett gyűjtésből származott, az önzetlen adományozók a Temesváron szolgáló, de mindennemű jövedelmétől megfosztott, a politikai rendőrség által vegzált lelkészt és nélkülöző családját próbálták ezzel is megsegíteni.
A vádaskodók szerint az adomány kézbesítőitől hazatérésükkor, a román–magyar határon elkobzott kézi nyugta azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért fizetséget is kapott.
– jegyezte meg Kincses.
A nagy nyilvánosság előtt történt, máig vissza nem vont többszörös rágalmazásért és lejáratásért a volt temesvári lelkipásztor beperelte a Ceaușescu-diktatúra két ügynökét, valamint az őket futtató bulvártelevíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gâdeát. A becsületsértési per még az ominózus műsor leadásának évében elkezdődött. Érdemi döntés viszont csak 2016 márciusában született, amikor
A helyzet visszásságát támasztja alá az is, hogy alig egy év múlva közölték ki az indoklást. A fellebbezés nyomán a bukaresti ítélőtábla – Kincses ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolhatják, hogy az „árulás bizonyítékaként” lobogtatott nyugtán szereplő összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére szánt adomány volt.
Érdemi előrelépés azonban immár jó ideje nem történt a másodfokon zajló perben, mert
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: a felperes részéről mindent megtettek – még tolmácsot is szerződtettek – annak érdekében, hogy a pénteken 13 órára kitűzött tárgyaláson a bukaresti ítélőtábla a tanúk meghallgatása és az ügy érdemi tárgyalása után jogerős döntést hozhasson.
– jelentették be a felek, mondván, nem adják fel a küzdelmet.
„Nem hittem volna, hogy harminc év után még mindig a szekusokkal fogunk harcolni” – jegyezte meg keserűen Tőkés László, aki szerint különben nem véletlen, hogy ezek a perek ilyen sokáig tartanak. Üdvözölte egyúttal, hogy ha megkésve is, de november 29-én elkezdődik az 1989-es forradalom pere. Közölte továbbá, hogy a román állami kitüntetése visszavonása ügyében tett panaszát a bukaresti ítélőtábla elutasította, az újabb tárgyalást az ügyben pedig 2020. június 4-ére, a trianoni békediktátum centenáriumára tűzték ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!