Tőkés László és Kincses Előd a szerdai nagyváradi sajtótájékoztatón
Fotó: Bálint Eszter
Pénteken döntés születhet abban a több mint öt éve húzódó erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevezők ellen.
2019. november 13., 17:022019. november 13., 17:02
2019. november 13., 17:102019. november 13., 17:10
Lebontjuk a hazugság falait, november 15-én fény derül az igazságra – hangzott el Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és ügyvédje, Kincses Előd szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján, amelyen a felek bejelentették, hogy
Amint arról korábban több ízben is írtunk, arról a több mint öt éve húzódó erkölcsi kártérítési perről van szó, amelyet Tőkés László még európai parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltásban betöltött szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és kémnek nevezők ellen.
Kincses Előd szerdán emlékeztetett: Filip Teodorescu, a Szekuritáté kémelhárításának helyettes parancsnoka és Ioan Talpeș, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, az 1989-es vérengzésekért is felelős egykori államfő, Ion Iliescu tanácsosa
Ezt a volt temesvári lelkésznek egy olyan kézírásos elismervényével próbálták alátámasztani, amelyet 1989 októberében írt egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány átvételekor. A pénz a kelet-magyarországi reformátusok körében végzett gyűjtésből származott, az önzetlen adományozók a Temesváron szolgáló, de mindennemű jövedelmétől megfosztott, a politikai rendőrség által vegzált lelkészt és nélkülöző családját próbálták ezzel is megsegíteni.
A vádaskodók szerint az adomány kézbesítőitől hazatérésükkor, a román–magyar határon elkobzott kézi nyugta azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért fizetséget is kapott.
– jegyezte meg Kincses.
A nagy nyilvánosság előtt történt, máig vissza nem vont többszörös rágalmazásért és lejáratásért a volt temesvári lelkipásztor beperelte a Ceaușescu-diktatúra két ügynökét, valamint az őket futtató bulvártelevíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gâdeát. A becsületsértési per még az ominózus műsor leadásának évében elkezdődött. Érdemi döntés viszont csak 2016 márciusában született, amikor
A helyzet visszásságát támasztja alá az is, hogy alig egy év múlva közölték ki az indoklást. A fellebbezés nyomán a bukaresti ítélőtábla – Kincses ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolhatják, hogy az „árulás bizonyítékaként” lobogtatott nyugtán szereplő összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére szánt adomány volt.
Érdemi előrelépés azonban immár jó ideje nem történt a másodfokon zajló perben, mert
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: a felperes részéről mindent megtettek – még tolmácsot is szerződtettek – annak érdekében, hogy a pénteken 13 órára kitűzött tárgyaláson a bukaresti ítélőtábla a tanúk meghallgatása és az ügy érdemi tárgyalása után jogerős döntést hozhasson.
– jelentették be a felek, mondván, nem adják fel a küzdelmet.
„Nem hittem volna, hogy harminc év után még mindig a szekusokkal fogunk harcolni” – jegyezte meg keserűen Tőkés László, aki szerint különben nem véletlen, hogy ezek a perek ilyen sokáig tartanak. Üdvözölte egyúttal, hogy ha megkésve is, de november 29-én elkezdődik az 1989-es forradalom pere. Közölte továbbá, hogy a román állami kitüntetése visszavonása ügyében tett panaszát a bukaresti ítélőtábla elutasította, az újabb tárgyalást az ügyben pedig 2020. június 4-ére, a trianoni békediktátum centenáriumára tűzték ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!