Több régióra van szükség

– a hétvégén Borbély László régiófejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat Nagyszebenben. A Helyi kezdeményezés, regionális fejlesztés elnevezésű eseményen az európai biztos elismerte, hogy az EU 2009-ig nem támogatja a nyolc romániai fejlesztési régió átrajzolását, de később mindenképp szükségesnek tartja ezek átalakítását. Hübner egyetértett azzal, miszerint a jelenlegi, túlméretezett, a történelmi hagyományokat és földrajzi logikát mellőzve kialakított régiók közép- és hosszú távon működésképtelenek. Az uniós politikus szerint Romániában a jelenleginél több és kisebb régiót kell létrehozni. „A fejlesztési régiókat a választások után, az új kormánynak át kellene alakítania. Ez akár megtörténik, akár nem, 2012-ig mindenképpen jelentősebb gazdasági és adminisztratív szereppel kell felruháznia a régiókat” – jelentette ki Danuta Hübner. Borbély László örvendetesnek nevezte az európai biztos hozzáállását, aki szerinte „nagyon jól érzékeli a hiányosságokat és tennivalókat a volt szocialista országokban”.

Hübner tudja, miért kell pénz az infrastruktúrára
Ezek közül – saját kellemetlen tapasztalataiból kiindulva – Danuta Hübner többször is kitért az infrastruktúra fejlesztésének szükségességére. „Azok után, hogy autóval tettem meg a Bukarest és Nagyszeben közötti utat, igazat adok önöknek: az uniós támogatások jelentős részét az infrastruktúra felújítására és bővítésére kell fordítani” – mondta el a megyei önkormányzatok elnökeivel folytatott beszélgetés során. Hübner szerint Romániának nemcsak a közúti hálózatát kell bővítenie, a vasúti hálózatát is mielőbb fel kell újítania. Az infrastruktúra fejlesztése mellett továbbá prioritásként kell kezelnie a környezetvédelmet, és lényegesen többet kell fordítania a humánerőforrás-fejlesztésre. „Az önök feladata olyan közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiák kidolgozása, amelyek ne csak papíron tűnjenek szépnek, hanem legyenek életképesek is. Terveikről, amelyekkel pályázatokra jelentkeznének, ne csak lajstromot készítsenek, hanem dolgozzák ki ezeket megfelelőképpen” – figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, akiket a fölösleges bürokrácia csökkentésére, a civil társadalom meghallgatására és a gazdasági szféra támogatására intett.

A pénz java csak a jövőben érkezik
Danuta Hübner arra biztatta az uniós alapokra pályázó önkormányzatokat, ne csüggedjenek amiatt, hogy 2007-ben aránylag kevés pénz érkezik Romániába. Mint mondta, jövőre és főként 2009-re nő a kifizetések aránya. Annak sem kell eltántorítania senkit, hogy a projektek elfogadása és beindítása között hosszú idő telik el. Ezalatt a helyhatóságok jobban előkészíthetik a közbeszerzési pályázatokat, melyek törvényességét az EU is szigorúan követi.
Az elkövetkező öt évben Románia 19 milliárd eurónyi támogatást kaphat az Unió strukturális és kohéziós alapjából. Az uniós biztos ebből 4,6 milliárdot „hozott el” Európa kulturális fővárosába, ahol Borbély László miniszter, Klaus Johannis szebeni polgármester, valamint a fejlesztési régiók vezetői jelenlétében indította útnak a 2007 és 2013 közötti Regionális Operatív Programot.

Van, aki rajtolt, van, aki elakadt

A Krónika kérdésére, hogy milyen eséllyel indulnak az erdélyi megyék, ha az Unió főként az ország kevésbé fejlett régióit támogatja, Borbély László úgy vélekedett: ez kizárólag a pályázatok előkészítésének szakszerűségétől függ. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke úgy véli, az előkészített tervek jelentős része jó eséllyel pályázhat uniós forrásokra. Kerekes szerint, ha a pályázatoknak csak egyötödét fogadják el, Kolozs megye akkor is jól teljesített. A fontosabb tervek közül a zsuki vásárcsarnok felépítését, a körgyűrűk kialakítását, a történelmi városközpontok helyreállítását és a kolozsvári Bánffy-palota restaurálását emelte ki az alelnök. Maros megyei kollégája, Lokodi Edit Emőke viszont úgy vélekedett, Marosvásárhely polgármesteri hivatala a városfejlesztési tervek kidolgozásában már a startvonal előtt elakadt.