
2013. február 26., 08:162013. február 26., 08:16
Erre amiatt is szükség lenne, hogy a kormány gyakorlatba léptesse másik javaslatát is, mely szerint választható tantárgyként drámapedagógiát és vizuális nevelést is tanítanának a diákoknak, így is fejlesztve kreativitásukat. A szakmabeliek azonban szkeptikusak ezt illetően, attól tartanak ugyanis, hogy hozzá nem értőkre bízzák a gyakorlatba ültetését.
Remus Pricopie oktatási miniszter hetekkel ezelőtt jelentette be, hogy a kormány a középiskolások esetében heti négy tornaórát javasolna, míg az előkészítő és az elemi osztályok esetében úgy növelnék a testnevelésórák számát, hogy úgynevezett „zene- és mozgásórákat” vezetnének be. Azt is elmondta, hogy ezeket a plusztestnevelés órákat tanterven felül képzelik el, nem behelyettesítve ezekkel más tantárgyakat. Az oktatási miniszter nemrég arról is beszámolt, hogy a színjátszás, a filmkultúra is része lehet a közoktatásnak. A tárcavezető egy televíziós műsorban jelentette be, hogy választható tantárgyként bevezetnék a vizuális nevelést, a színházat, a filmet, azaz olyan tevékenységeket, amelyek fejlesztenék a gyerekek kreativitását, és arra ösztönöznék őket, hogy örömmel járjanak iskolába. „Ezek választható tantárgyak lennének, hiszen nem lehet minden diákot arra kötelezni, hogy szerepeljen. Több részlettel akkor rukkolok elő, ha teljesen kidolgozzuk a projektet” – mondta a miniszter.
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a Krónikának elmondta, óriási lehetőség és hiánypótló lenne a közoktatásban, ha bevezetnék a vizuális nevelést, a mozgáskultúrát, a drámapedagógiát. A szakember üdvözölte ezeket az elképzeléseket, mint ahogy a testnevelésórák számának a növelésére vonatkozó javaslatot is. Ugyanakkor hozzátette, kérdés, van-e szándék arra, hogy mélységében megváltoztassák a tantervet, olyan módon gyúrják át, hogy ezeknek a fontos, készségfejlesztő tantárgyaknak is meglegyen benne a helyük. „Magyarországon sikerrel tanítják a mozgáskultúrát, a filmkultúrát, ott a vizuális nevelésnek nagy szerepe van, ám erre meg kell teremteni időben is a keretet” – szögezte le Burus Siklódi Botond. Az RMPSZ elnöke úgy véli, a neveléskutató intézetben erre vonatkozóan már zajlik a háttérmunka, hiszen folyamatosan hallják a hivatalos oldalról, hogy próbálkoznak a tanterv gyökeres átalakításával. Burus Siklódi abban bízik, hogy a minisztérium előbb-utóbb előáll ezekkel a tervekkel.
A szakmabeliek üdvözlik a tornaórák számának emelését, azonban arra is figyelmeztetnek, hogy infrastruktúrát is kell biztosítani ehhez. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, hasznosnak tartja, hogy a diákok többet mozogjanak, de nem lehet több tornaórát tartani, vagy legalábbis nem megfelelő hatékonysággal, ha nem biztosítják az ehhez szükséges infrastruktúrát. Jelenleg a háromszéki iskolák 33 százalékának van az európai szabványoknak megfelelő tornaterme, a többi, főként vidéki iskolában a testnevelésórákat egy nagyobb osztályteremben tartják, mely nem felel meg a célnak. „Jó kezdeményezés a tornaórák számának növelése, hiszen a gyerekek keveset mozognak, sok a túlsúlyos fiatal. De sok múlik azon, hogyan ültetik gyakorlatba a módosítást, hogyan változik a tanterv. Nem szeretném, ha a tornaórák helyett végül matematikaórákat tartanának, mint ahogy jelenleg is gyakran előfordul: nincsenek megfelelő körülmények a testnevelésre, ezért helyette számtant tanítanak a gyerekeknek” – jelentette ki Keresztély. A főtanfelügyelő szerint országos szinten felmérést kellene készíteni, megvizsgálni, hol megfelelők a körülmények, hol van szükség beruházásra. A fejlesztések ütemével párhuzamosan lehetne majd növelni a tornaórák számát, vélte a szakember. Keresztély Irma szerint a testnevelésórák számának emelése a nagy iskolákban is gondot okozhat, ahol vannak megfelelő tornatermek.
Hasonlóan vélekedik Szőcs Torma Katalin, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium igazgatóhelyettese is, aki a Krónikának elmondta: a gyerekeknek több mozgásra van szükségük, de meg kell hozzá teremteni a feltételeket. „Jelenleg még arra sincs pénzünk, hogy a korosztálynak megfelelő sportfelszereléseket megvásároljuk, például labdákat vegyünk a gyerekeknek, nem látom, hogy ilyen körülmények között miként lehetne növelni a tornaórák számát” – mondta az igazgatóhelyettes. Hozzátette, az oktatási minisztérium már elkérte a következő tanévre az óraterveket, és vannak olyan középiskolás osztályok, ahol heti egy tornaóra van beütemezve. A változásokat időben elő kell készíteni, vélte a pedagógus.
Jelen körülmények között nem látja kivitelezhetőnek a tornaórák heti négyre történő emelését Pataki Enikő, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója sem. Mint kifejtette, az iskolájuknak egyetlen, eléggé kicsi tornaterme van, ahová két osztály egyszerre nem fér be. Az udvaron ugyan lehetne testnevelésórát tartani, amikor szép idő van, az év nagyobb részében azonban erre nincs lehetőség. A másik gondot az jelenti, hogy az óraszám így is túl magas. „Egy kilencedikes, matek–infó szakra járó diáknak 34–35 órája van hetente – magyarázta az igazgató. – Ha felemelik a tornaórák számát, az azt jelentené, hogy délután négykor megy haza az iskolából.” Hozzátette ugyanakkor: jó ötletnek tartja, hogy a gyerekek többet mozogjanak, azonban ehhez tornatermeket kellene építeni, és a tantervet is át kellene alakítani. Zsidó Sándor, a nagykárolyi gimnázium igazgatója ugyanakkor helyesli a tervezetet, véleménye szerint nagyon ráfér a diákokra a mozgás, mert túl sokat ülnek a számítógép előtt. Ők a lehetőségek terén jobban állnak, amint az igazgató elmondta, két tornatermük van, egy kicsi és egy nagy. Úgy vélekedett, nemcsak teremben lehet tornázni, hanem az udvaron is, vagy ki lehet majd járni a stadionra a gyerekekkel, ha bevezetik az óraszámemelést.
Elméletileg örvendetesnek, gyakorlatilag megoldhatatlannak tartja a heti négy testnevelési óra bevezetését Albertini Zoltán. Maros megye korábbi helyettes főtanfelügyelője, a Bolyai Farkas Gimnázium testnevelő tanára úgy véli, fokozatosan kellene viszszalopni a tornaórákat a gyerekek amúgy is zsúfolt órarendjébe. „A legnagyobb gondot az infrastruktúra hiánya jelenti. Nekünk két tornatermünk van, és télidőben még így is előfordul, hogy az egyiket két osztály között kell megosztanunk. De vannak olyan iskolák is, ahol egyetlen terem sem áll a gyerekek rendelkezésére” – figyelmeztetett Albertini. Szerinte amennyiben tényleg növelni szeretné a testnevelésórák számát, a minisztérium, a tanárhiánnyal is szembe kellene néznie. A pedagógus úgy véli: a 2013/14-es tanévtől a heti két óra beiktatása még nem okozna különösebb órarendborulásokat.
A minisztériumnak a drámapedagógia és a vizuális nevelésre vonatkozó elképzelése is jó fogadtatásra talált a szakmabeliek körében, de ezek arra is figyelmeztetnek: nem mindegy, hogyan ültetik gyakorlatba a tervet. Fazakas Misi, az Osonó Színházműhely és az ország egyetlen magyar nyelvű, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban működő drámatagozatának vezetője a Krónikának elmondta, minden olyan tantárgy nélkülözhetetlen, amely interakcióra készteti a diákokat, fejleszti személyiségüket, beszédkészségüket. Ezek a tárgyak jelenleg „ki vannak lúgozva a közoktatásból”, tehát nagyon fontos lenne a pótlásuk. A színész-tanár azonban attól tart, hogy kivitelezéskor gyenge mederbe terelik a hangzatos ötleteket, hiszen akár kárt is okozhat, ha ezeknek az óráknak a megtartását hozzá nem értőkre bízzák. Érdemes felkészülni a változtatásokra, megvizsgálni, van-e megfelelő számú szakember, és ha nincs, képezni kell, hangsúlyozta.
Bessenyei István színművész, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója szerint jó ötlet a színház iskolai oktatása, azonban úgy véli: a tanügyi rendszer hiányosságai miatt nem valószínű, hogy a kezdeményezés eléri a kívánt hatást. „Szkeptikus vagyok a végeredményt illetően, mindent agyonszabályoznak, így valószínűnek tartom, hogy az előírások miatt majd nem színházi emberek tartják ezeket az órákat, ahogyan szerintem kellene, hanem olyanok, akiknek megvan a pedagógiai moduljuk” – fejtette ki a művészeti vezető, aki szerint a színházban dolgozók nem lesznek hajlandóak megszerezni az oktatáshoz szükséges pluszképesítést csak azért, hogy taníthassanak. „Emiatt a mentalitás miatt óriási bajok vannak a színészoktatás terén is, mivel a színművészetin csak olyan taníthat, aki doktorizik, egy tehetséges színész viszont nem ír doktori diszszertációt, mert ő szabad, és nem engedi magát szabályok közé kényszeríteni” – részletezte a problémákat Bessenyei István, hozzátéve, hogy szerinte már régóta szükség lett volna olyan tantárgyak oktatására, melyek segítenék a gyerekeket, fiatalokat saját maguk, illetve mondanivalójuk megfogalmazásában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.