
A jelenleg is üzemelő Radnai úti erőműre ráfér a felújítás
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Napokon belül megkezdődik az aradi szénhidrogén alapú villamos és hőerőmű elavult technológiájának cseréje és átfogó felújítása – jelentette be Călin Bibarț, a város polgármestere azután, hogy a képviselőtestület pénteki rendkívüli ülésén megszavazták az erőmű működéséhez szükséges önkormányzati hozzájárulást. A százmillió eurós beruházástól azt remélik, hogy nagyobb hatásfokú lesz a rendszer, ami a városkassza és mintegy 25 ezer háztartás költségvetését is nagy kiadásoktól mentesíti majd.
2024. szeptember 03., 09:582024. szeptember 03., 09:58
Az elmúlt 34 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti (a helyiek körében villanytelepként ismert) villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) felújításával, amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek.
A költségeket, százmillió eurót az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik, és legkésőbb 2026 augusztusáig üzembe helyezik a rendszert, vagyis a következő két fűtési szezonban még a régi, elavult technológiával állítják elő és szállítják el a háztartásokba a távfűtést.
„A becslések szerint 30 százalékkal csökken a nyersanyag-felhasználás, kevesebb károsanyagot bocsát ki, és legalább 50 százalékkal kevesebbe kerül majd a hőenergia előállításának az ára gigakalóriánként” – sorolta a felújítás előnyeit a polgármester.
A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő, berendezéseit az 1970-es években állították működésbe. Az erőmű földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés.
Bognár Levente RMDSZ-es önkormányzati képviselő, aki korábban húsz évig volt Arad alpolgármestere, jó ismerője a rendszer problémáinak. A legfőbb gondnak azt nevezte, hogy az állam a 2000-es évek elején az önkormányzatok „nyakába varrta” az addig is veszteséggel működő hőerőműveket, és nem adott forrásokat mellé. Azóta sem tekinti létfontosságúnak a távfűtést az állam, és hiányzik egy országos fűtési stratégiai, a megújuló energiák felhasználásának terve – tette hozzá Bognár.
A távhővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor az önkormányzat átvette az erőművet, több mint 35 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, de az elmúlt 20-22 év alatt rengetegen leváltak és saját központi fűtést alakítottak ki, úgyhogy jelenleg 25-27 ezren vannak még. Arad rendelkezik egy másik hőerőművel is, a körgyűrű mentén, amely széntüzelésű kazánokkal rendelkezik, de a veszteséges üzemelés és környezetkímélő okokból bezárták. Szét nem bontották ugyan, mert „vésztartalakként” számolnak vele.
A városszéli hőerőmű nem működik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megye jelentős termálvízbázissal rendelkezik, de ennek kiaknázására és a távfűtésben való hasznosítására nagyon kevés terv született, eddig egyedül Pécska város önkormányzatának sikerült megvalósítania egy projektet, amelynek eredményeképpen hamarosan hévízzel fogják fűteni a helyi közintézményeket, körülbelül egy tucatnyi épületet.

Az Arad megyei Pécskán több mint egy tucat önkormányzati fenntartású intézményt fognak termálvízzel fűteni hamarosan. A távfűtési vezetékrendszer kiépítése a befejezéséhez közeledik, de már egy másik projekt is készült a hévíz felhasználására.
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
szóljon hozzá!