
Fotó: Rostás Szabolcs
Meghaladta a százezret a Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjére regisztráltak száma, az előjegyzést pedig április 22-éig, húsvét hétfőig meghosszabbították – hangzott el a pápalátogatást előkészítő sajtóbizottság csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.
2019. április 04., 11:392019. április 04., 11:39
2019. április 04., 15:062019. április 04., 15:06
Az eseményen Pál József Csaba temesvári megyés püspök különös kegyelemnek és örömnek nevezte a katolikus egyházfő romániai apostoli körútját, ezen belül a június elsejei csíksomlyói látogatást. „Hálát adunk azért, hogy oda látogat a szentatya, ahová az emberek évszázadok óta elhozzák örömüket, bánatukat, szeretetüket. Sajátos üzenet, hogy Mária-kegyhelyre érkezik, hiszen általában az édesanya tartja össze a családot, ezúttal Mária összefog minket” – jelentette ki a sajtótájékoztatón az egyébként Csíksomlyón született megyés püspök.
Szerinte hídverőként a szentatya összeköti a katolikusokat egymással, valamint a többi felekezethez tartozó emberekkel. „Az evangélium fényét hozza el Ferenc pápa hozzánk, ami jó lehetőség arra, hogy mindenkivel szép kapcsolatot létesítsünk. Nagy segítség lehet Románia számára a szentatya látogatása” – hangoztatta a megyés püspök.
Oláh Zoltán kanonok, a pápalátogatást előkészítő sajtóbizottság elnöke az eseménnyel kapcsolatos félreértések miatt újfent kihangsúlyozta, a regisztráció és az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés azért indokolt, hogy időben és megfelelően elő tudják készíteni a történelmi eseményt, ezért szükséges tudniuk, hányan kívánnak részt venni a csíksomlyói szentmisén.
Hozzátette, a regisztráció alapján áll módjukban megfelelő időben tájékoztatni a biztonságért felelős szerveket, amelyek ez alapján határozzák meg, mennyi biztonsági kapura van szükség, hogy bejussanak a csíksomlyói hegynyeregben kialakítandó szektorokba. „E nélkül csak sötétben tapogatóznánk, és nem biztos, hogy komolyan vennének bennünket az országos szervezők” – jelentette ki Oláh Zoltán.
Fotó: Rostás Szabolcs
A sajtóbizottság elnökének tájékoztatása szerint csütörtökig meghaladta a százezret azoknak a száma, akik március elseje óta az erre a célra létrehozott Pontifex.ro honlapon regisztráltak a katolikus egyházfő június elsejei csíksomlyói szentmiséjére. Közölte, nagy öröm számukra, hogy ilyen sokan bejelentkeztek. Különben a jelentkezők elsöprő többsége, 90 százaléka Romániából, a négy erdélyi katolikus egyházmegyéből érkezik, de készülnek a Mária-kegyhelyre a jászvásári és bukaresti egyházmegyéből, továbbá a Csángóföldről is.
A regisztráltak közül kerékpárral 150-en, motorkerékpárral közel félezren jelezték érkezésüket eddig, ugyanakkor 350 pap jelentkezett koncelebrálni és áldoztatni, továbbá mintegy 150 szerzetes és szerzetesnő. „Az erdélyi egyházmegyékből, valamint Magyarországról is sokan kérték, hogy hosszabbítsuk meg a regisztrációt. A szervezőbizottság mérlegelte az igényt, és úgy határozott, hogy április 22-ére, húsvét hétfőre tűzi ki a pápalátogatásra történő regisztráció végső határidejét” – közölte Oláh Zoltán kanonok.
A szervezők megismételték, hogy az előjegyzést igénylő személyeknek a szervezők május elsejétől, drótpostán kezdik el küldeni a vonalkódos belépőket, tehát lesz elég idő kinyomtatni ezeket.
Kérdésünkre, hogy lesz-e lehetősége több tízezer embernek vonattal utazni a helyszínre, Oláh Zoltán kanonok elmondta, nem csak a szervezők, hanem a hatóságok is abban érdekeltek, hogy minél több zarándok a vasutat vegye igénybe. (Egyébként a csíkszeredai pályaudvarról 3,5 kilométert kell majd gyalogolni a csíksomlyói kegyhelyig és a nyeregig).
A szervezők ezért azt kérték, hogy lehetőleg ne igényeljen felárat az állami társaság, továbbá biztosítsa a szokásos kedvezményeket a diákok, nyugdíjasok számára. Válasz még nem érkezett a CFR-től, ezért egyelőre nem tudni, lesz-e kapacitása a román államvasutaknak a több tízezer zarándok utaztatására. Másrészt a csíkszeredai önkormányzat jelezte, hogy hozzávetőlegesen 1200 autóbusznak tudnak parkolóhelyet biztosítani a megyeszékhelyen.
A további előkészületek kapcsán kiderült, hogy a szentszéki liturgikus bizottság jóváhagyta a csíksomlyói Hármashalom-oltár felújítását célzó tervet, ennek alapján megmarad az oltár formája, de nagyobb lesz az oltár előtti rész. A korábbi tervekkel ellentétben letettek a csíksomlyói hegynyeregbe vezető földút leaszfaltozásáról, amit csak újraköveznek és feltöltenek. A szervezők elmondták: szakemberek szerint „túlságosan cuccos” lenne az aszfalt a csíksomlyói kegyhelyen.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
szóljon hozzá!