2012. július 20., 09:562012. július 20., 09:56
Az „Igazság napja” mottójú akcióra szeptember elsején kerül sor, és reményeik szerint több tízezer ember vonul majd a sepsiszentgyörgyi iskola épülete elé, hogy tiltakozzon a buzăui bíróság döntése ellen, miszerint alapfokon visszaállamosították a református egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant, és három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a restitúciós bizottság tagjait.
Markó Attila volt államtitkár, a visszaszolgáltatási bizottság alapfokon elítélt tagja a Krónikának elmondta, fontosnak tartják, hogy a tiltakozások ne a politikáról, ne egy helyzetről, hanem az elvről, a jogról, az igazságról szóljanak.
„A szeptemberi megmozdulás szervezése még csak kezdeti fázisban van, de fontosnak tartottuk nyilvánosságra hozni, hogy azok, akik napok óta a Székely Mikó Kollégium előtt állnak, érezzék: nem hagyta őket senki cserben” – fogalmazott Markó Attila, aki a héten Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt csatlakozott a Mikó előtt tüntetőkhöz.
Mint arról beszámoltunk, az iskola előtti tüntetést Sánta Imre bikfalvi református lelkész kezdeményezte, a kezdetben magányos tiltakozás már közel százfősre duzzadt. Sánta Imre és társai mindennap két órát állnak a tanintézet előtt, a lelkész zsoltárokat olvas fel. Sánta Imre eredetileg egy hónaposra tervezte az akciót, ám valószínűleg augusztusban is folytatja, hogy az egyházak által szervezett megmozdulásig fenntartsa az érdeklődést a Mikó-ügy iránt.
Markó Attila lapunknak elmondta, az egyházak, a civil szféra és a politikum is az ügy mellé állt, a nagyszabású tiltakozást azért időzítették szeptemberre, mert fontosnak tartották, hogy ország-világ rá figyeljen. Ebben az időszakban ugyanis a román sajtót az foglalkoztatja, hogy ki lesz az államfő. „Fontos, hogy mindenki érezze: valami készül” – szögezte le a volt államtitkár. Antal Árpád polgármester elmondta, bár igaz azok érvelése, akik azt mondják, hogy jó kezekben lesz az iskola a város tulajdonában, de ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, megtehetik ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is, ahol nem magyarok alkotják az önkormányzatot, nem viselik szívükön a magyar iskola ügyét.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.