Útmutató. Egy jelképes kilométerkövet állítottak fel a román–szerb határ azon pontján, ahová az új átkelőt tervezik
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Újabb szégyenletes rekordokat döntöget egy nyugat-romániai autópálya: tizenkettedszer is tovább tolták a Temesvár–Belgrád-sztráda itteni szakasza megvalósíthatósági tanulmányának leadási határidejét. Így azzal „dicsekedhetnek” az A9-es elképzelői, hogy ez az előzetes munkafázis hosszabb ideig eltarthat, mint maga az építés. A nem mindennapos totojázás már csak azért is kiemelkedő még a közismert romániai viszonyok ismeretében is, mert a két országot összekötő aszfaltcsík – mely a Nyugat-Balkán és Dél-Európa közötti közúti kapocs felé is utat nyitna – könnyű, sík terepen futna, ráadásul éppen a közlekedési miniszter „választókörzetében”.
2024. január 10., 09:592024. január 10., 09:59
A határon átívelő, évtizedek óta várt és tervezett összeköttetésről – hosszas várakozások után – 2022 júniusában született hivatalos megállapodás a két ország között, a dokumentumot a két szakminiszter, Sorin Grindeanu és Tomiszlav Momirovics írta alá. Eszerint Románia autópályát épít Temesvártól a határig, Temesmóra térségéig, amit összekapcsolnak a határmenti vajdasági település, Versecvát (Vatin) és a szerb főváros között mintegy 65 kilométeren át húzódó gyorsforgalmi úttal (ennek nagy része még szintén tervezés alatt áll).
A romániai részen 73 kilométeren keresztül húzódó A9-es megvalósíthatósági tanulmányának elkészítési jogát még jóval korábban, 2020 márciusában ítélték oda a Search Corporation nevű amerikai–román tervezőcégnek, az iratcsomót eredetileg 2022 májusában kellett volna leadni – emlékeztetett összeállításában az Economedia.ro portál. Ez azonban nem sikerült – nem csak elsőre, hanem sokadjára sem. A közúti infrastruktúráért felelős országos társaság (CNAIR) a minap tizenkettedik alkalommal is jóváhagyta a határidő meghosszabbítását, amelyet immár 2024 októberére tűztek ki. Annak ellenére, hogy Sorin Grindeanu az elmúlt év végén azt ígérte, nem lesz több halasztás.
Házi feladat. Sorin Grindeanu (jobbra) a határon átívelő gyorsforgalmi összeköttetésről szóló megállapodás aláírásakor
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Egyébként ellenzéki, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) korábban a szállításügyi minisztériumot vezető politikusai szerint messze nem csak a tervezőcég a felelős a történésekért. Ugyanis a helyi és központi hatóságok sokáig nem tudtak zöld ágra vergődni a legelfogadhatóbb útvonal tekintetében, majd – Grindeanu 2021. novemberi miniszteri kinevezése után – jó ideig folyt a vita arról, milyen besorolást kapjon az aszfaltcsík, autópályát vagy gyorsforgalmit építsenek. Közben pedig emelgetni kellett a tanulmány elkészítésére szánt összeget is.
Egyébként az A9-es autópálya a dél-erdélyi A1-esből ágazódik majd le Temesremete térségében, és Gyüreg, Vejte érintésével „érkezik meg” a szerb határra, Temesmóra mellett, ahol új gyorsforgalmi határátkelő létesül, a meglévő közútitól nem messze. A két ország illetékeseinek tavaly május végi egyeztetése nyomán egy jelképes kilométerkövet is felállítottak a határ azon pontján, ahová az új átkelőt tervezik.
További gyakorlati előrelépés azóta nem történt, csupán újabb és újabb halasztások. A totojázás többszörösen zsenáns lehet a szociáldemokrata (PSD) közlekedési miniszternek, hiszen Temes megyében választották parlamenti képviselővé. A 2017-ben a kormányfői tisztséget is betöltő Grindeanu miniszterelnökként is beszélt a Temesvár–Belgrád-sztráda projektjéről, amely akkori beszámolója szerint a szerb fél „érdektelensége” miatt nem haladt előre.
Fotó: Facebook/DRDP Timişoara
Azóta történtek előrelépések, de messze nem olyan ütemben, mint maga Grindeanu is szerette volna. Akit amúgy Marcel Ciolacu jelenlegi kormányfő éppen a sztrádamegvalósítások miatt dicsér folyamatosan.
hiszen a partiumi aszfaltcsík ügye – romániai viszonylatban – villámgyorsan halad előre, hamarosan kiírhatják a versenytárgyalást a kivitelezési jog odaítélésére. Mint ismeretes, Nagyszalonta térségében itt is gyorsforgalmi összeköttetést biztosítanak Magyarország és Románia között. Ez lenne a negyedik ilyen „kapocs”: először 2015-ben adták át a magyar M43-as és az A1-es autópályát összekötő utat (Csanádpalota–Nagylak II.), majd 2020-ban a magyar M4-es sztrádát és az A3-ast kötötték össze egy átkelővel (Nagykereki–Bors II.). A tervek szerint Csenger és Óvári térségében épülhet meg a harmadik, mely Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó autóúttal.
Ugyanakkor – ha megépül a szerbiai rész is – a Belgrádtól elágazó sztrádahálózat révén pályakapcsolatot teremt a Nyugat-Balkánnal és Dél-Európával.
Az év végére összesen körülbelül 81 új kilométernyi autósztráda, illetve gyorsforgalmi út nyílt meg a forgalom előtt Romániában.
Nem kezdődhetnek el a sztrádaépítési munkálatok a legnehezebb – leszerződött – romániai szakaszon sem, mivel a Nagyszeben–Pitești-autópálya Bojca (jelenleg egy kisebb megszakítással idáig vezet Nagylaktól az A1-es dél-erdélyi sztráda) és Cornetu közötti 31 kilométeres részének építője nem készült el határidőre a földmunkálatokat megelőző tervezési teendőkkel.
A Pro Infrastruktúra Egyesület beszámolója szerint a cég munkatársai sok helyen nem kaptak engedélyt belépni a nyomvonalon található, magán- és köztulajdonban lévő erdőkbe. Az Alpokat idéző magaslatokon számos helyen ki kell vágni a fákat vagy el kell költöztetni őket, miközben többtucatnyi viaduktot, hidat és 7 alagutat kell építeni.
A 4,2 milliárd lejbe kerülő szakasz megépítésére eredetileg 50 hónapot írtak elő, amelynek most kellene elrajtolnia. A pesszimista verzió szerint azonban megtörténhet, hogy 2030-ig sem készül el az aszfaltcsík, ami uniós előírásokkal is szembemegy, hiszen a szakasz a 4-es páneurópai folyosó része, a kiemelten fontos kontinentális utaknak pedig az évtized végéig el kell készülniük.
Fotó: Haáz Vince
Eközben büntetésre számíthat a Brassó és Ploiești között tervezett autópálya első, Feketehalom és Keresztényfalva közötti szakasza megvalósíthatósági tanulmányát elkészítő cég, mert nem adta le időben a szükséges dokumentációt, így tavaly nem tudták kiírni a versenytárgyalást a kivitelezésre. Hasonló késést jegyeztek a Comarnic–Ploiești-szakaszon is. A teljes, 112,7 kilométeres táv megvalósíthatósági tanulmányát eredetileg 2024 szeptemberére kellett volna elkészíteni, ám nemrég egészen 2026 januárjáig tolták ki a határidőt. Szakemberek szerint megtörténhet, hogy a hatóságok nem kezelik prioritásként a sztráda megvalósítását.
a már meglévő dél-erdélyi pálya Marzsina és Holgya között hiányzó szakaszán (Lugos és Déva között) közelebb kerültek az alagutak megépítését lehetővé tévő engedély megszerzéséhez, miután év végén kikerült az állami erdőalapból a nyomvonalon található, 18,48 hektáros fás terület. A kivitelezési szerződés 2022. októberi megkötésekor összesen 45 hónapot írtak elő a munkálatokra, azonban máris késéseket jegyeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!