A Kolozsvári Rádió magyar nyelven napi 5 órában sugárzott műsort, aztán ezt 24 órássá tették 2017. november elsejétől, viszont ehhez nincsen elég munkatárs
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Figyelmeztető sztrájkkal tiltakoznak méltánytalan munkakörülményeik, kevés fizetésük miatt a román közszolgálati rádió központi és területi stúdióinak alkalmazottai. A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének tagjai közül is többen csatlakoznak a tiltakozáshoz, erről és panaszaikról Sántha Emőke szerkesztőt kérdeztük. A rádió sanyarú helyzetét példázza, hogy sokszor a magyar szerkesztőség által pályázott magyarországi támogatásokból vásárolnak munkaeszközöket.
2024. szeptember 28., 14:372024. szeptember 28., 14:37
2024. szeptember 28., 16:542024. szeptember 28., 16:54
Méltánytalan munkakörülményeik és bérezésük miatt tiltakozásra készülnek a román közszolgálati rádió stúdióinak munkatársai, így a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége is. Amint Sántha Emőke szerkesztő a Krónika megkeresésére elmondta, október elsején figyelmeztető sztrájkot tartanak két órán át, délután 1-től 3-ig.
Sántha Emőke immár 1995 óta dolgozik a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében
Fotó: Sántha Emőke archívuma
Elmagyarázta: az adás nem szakad meg, mert a törvény előírja, hogy a munka egyharmadát biztosítani kell sztrájk idején is, így rövidebb szöveges műsorok lesznek, több zene vagy rövidebb híradások. „Az egész román rádiótársaság tüntetni fog ebben a két órában: a MediaSind szakszervezet tagjai megszakítják a munkát. Az épületen belül, vagy ha van az intézménynek udvara, akkor ott.
– sorolta Sántha Emőke.
A MediaSind szakszervezet tárgyalói a méltánytalanságok miatt nem írták alá a kollektív munkaszerződést. Elsősorban a MediaSind tagsága sztrájkol, plusz azok az alkalmazottak, akik nem tagok ugyan, de támogatják ennek az érdekvédelmi szervezetnek és tagságának a követeléseit.
A szerkesztő azt is kifejtette, hogy az elmúlt években sorozatosan méltánytalanság érte őket: mintegy 10-15 százalékkal csökkentették a nekik járó élelmiszer-utalványok értékét.
„Tehát ha a kormány megadja az ételjegy maximális értékét, akkor nálunk mindig arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi alap kereteihez mérten adják. A legnagyobb méltánytalanság velünk szemben, hogy aki dolgozik és tartalmat gyárt – tehát szerkesztő, riporter, aki ott van, ahol az események történnek, valamint az, aki összerakja a műsort, a hangját adja egy-egy műsorhoz – nettó 3200-4000 lejt kap. Szolgálati idővel és mindenfélével, hétvégi vagy ünnepi szolgálattal együtt” – magyarázta a kolozsvári újságíró. Mint mondta,
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége hagyományosan kiköltözik a Farkas utcába a magyar napok idejére
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
„Például én hírszerkesztőként kevesebbet kapok, mint a bukaresti kolléga, aki ugyanazt a munkát végzi. Ehhez képest a vezető beosztásban dolgozók több mint húszezer lejt keresnek havonta. És rengeteg munkát várnak el tőlünk” – sorolta a szerkesztő. A rádió munkatársai igazságtalannak tartják azt is, hogy az intézmény zenekarának tagjai magasabb fizetést kapnak, mint az újságírók.
Hét évvel ezelőtt a Kolozsvári Rádió magyar nyelven napi 5 órában sugárzott műsort, aztán ezt 24 órássá tették 2017. november elsejétől. „Ami nagyon jól mutat kívülről, csakhogy ehhez a sokszoros munkához nem adtak plusz munkatársat, bért sem kaptunk pluszba. Közben közülünk többen nyugdíjba mentek, meghaltak, tehát most emberhiánnyal küzdünk, de a munka volumene ugyanaz, vagy nagyobb, mint eddig” – tette szóvá Sántha Emőke.
A rádió nem alkalmaz új munkatársakat, a magyar szerkesztőség így nem tudott bővülni munkakönyves állásokkal. „Úgy toldozzuk a hiányosságokat, hogy külső munkatársakat alkalmaznak meghatározott időre, hónapokra. Az is megesett, hogy bár bevált egy fiatal munkatárs, havonta ki volt téve ennek a stressznek, hogy vajon meghosszabbítják-e a szerződését vagy nem, ugyanakkor el is ment tőlünk, annyira keveset keresett.
Azt tapasztaltuk ugyanis az elmúlt években, hogy az infláció ellenére nem nőttek a fizetések” – mondta a szerkesztő. A miniszterelnök egyébként annak hatására jelentette be a közmédia számára folyósítandó támogatást, hogy múlt szombaton a kincses városban tett látogatásának sajtónyilvános részét a rádiótársaság kolozsvári román szerkesztőségének egyik munkatársa tiltakozása kifejezésére használta fel. Mihai Miclăuș a következő felirattal ellátott pólóval állt a kormányfő elé: miközben a rádió bukaresti vezetői 23 ezer lejt keresnek, a szerkesztők 3500-at. Az újságíró meg is kérdezte Ciolacut, rendben valónak találja-e ezt a helyzetet. A miniszterelnök ekkor jelentette be, hogy a költségvetés-kiegészítéskor 40-40 millió lejt utal a kormány a közszolgálati rádiónak és a televíziünak.
A Kolozsvári Rádió 1954-ben indult, idén 70 éves
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Sántha Emőke arra a felemás helyzetre is kitért, hogy a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének egyesülete, a Donát 160 Egyesület magyarországi pénzadományokra, támogatásokra pályázik, így paradox módon a román állami rádiótársaságot ekképp szponzorálják.
„Ezekből a Magyarországról kapott pénzekből veszünk magunknak munkaeszközöket, hangfelvevőgépet, fülhallgatót, laptopot, hordozható keverőpultot – ami a munkánkhoz szükséges. Hiszen egyébként nem kapunk munkaeszközöket a rádiótársaságtól, ahol minden központosítva van, mindenért licitet kell kiírni, és mindent Bukarestből vesznek. Szóval minden nagyon nehézkes, bürokratizált és nagyon lassan mozdul” – ecsetelte Sántha Emőke. Mint kijelentette, azt szeretnék, hogy a fizetésüket emeljék meg úgy, hogy egy rádiós szerkesztőnek ne kelljen két-három helyen dolgozni ahhoz, hogy Kolozsváron megélhessen.
A Kolozsvári Rádió magyar szerkesztősége idén augusztusban is belevetette magát a magyar napok forgatagának sűrűjébe
Fotó: Kolozsvári Rádió/Facebook
Nincs perspektíva, és általában csak azoknak segítenek előrehaladni, akik mindenben bólogatnak, jó képet vágnak a vezetőségnek” – tette hozzá Sántha Emőke. Kérdésünkre azt is elmondta, a Kolozsvári Rádió román szerkesztőségének tagjai is ugyanezt a méltánytalanságot érzik és tapasztalják, náluk is ugyanolyan rossz hangulat és elégedetlenség uralkodik.
Szilágy megyében is 24 órás magyar nyelvű adást sugároz péntektől a Kolozsvári Rádió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!