2007. április 02., 00:002007. április 02., 00:00
Nyomozás a dosszié után
Az Országos AkkreditációsTanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvénybenismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonbankésett, időközben a tanács megszűnt, helyéttavaly a Romániai Felsőoktatás MinőségétBiztosító Ügynökség vette át.Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozottaz üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta azegyetem elismerését. Az ügy parlament eléterjesztését fél évvel ezelőttre ígérteaz Oktatási és Kutatási Minisztérium, ésannak előmozdítására Markó Bélaminiszterelnök-helyettes is ígéretet tett,előrelépés azonban máig sem történt.
Egy héttel ezelőtt Bukarestbensenki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetemakkreditációs dossziéja. Sóki Bélaképviselő, a parlament tanügyi bizottságánaktagja lapunknak elmondta, számára megmagyarázhatatlan,miért húzódott el ennyire a PKE elismerése.„Az Országos Akkreditációs Tanácsmegszűntével az akkreditációs folyamatok nemálltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. Anagyváradi egyetem doszsziéját magam iskerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyaráztaSóki.
A múlt hét elejénmég Pásztor Gabriella tanügyi államtitkársem tudott a dosszié hollétéről, csütörtökreazonban sikerült kiderítenie, melyik íróasztalonakadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet ötmásik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásraaz Oktatási és Kutatási Minisztérium.Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot márkorábban átküldték az IgazságügyiMinisztériumba, onnan azonban visszajött hozzánkkiegészítés végett. Ez megtörtént,a dosszié most Monica Macovei igazságügyiminiszter asztalán vár aláírásra”– számolt be lapunknak Pásztor. Az államtitkárhozzátette, az aláírás után azakkreditációs iratcsomó a kormány elékerül, illetve a parlament tanügyi bizottságaellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondótörvényjavaslat előterjesztése következik.
Félnek a konkurenciától?
A PKE vezetősége szerintvalamelyest megnyugtató, hogy a dosszié a hosszasnyomozómunka eredményeként előkerült, ámnem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram IancuEgyetemmel közösen sürgősségi eljárástkérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia,menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanakhozzá az akkreditációhoz szükségesdosszié összeállításához.Tőkés László püspök, a nagyváradiegyetem vezetőtanácsának elnöke közölte,bár a belpolitikai helyzet is akadályozza a folyamatot,ha a következő kormányülésen napirendretűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévbenmegtörténhet a tanintézet akkreditálása.„Erre nagy szükség van, mert akkreditációhiányában nem államvizsgáztathatunk, éseurópai uniós támogatásokra sempályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A13 szak végzőseinek államvizsgáztatásakorábban jórészt a Babeº–BolyaiTudományegyetemen (BBTE) történt, ám ezt azegyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúanfelbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsánakelnöke azt állítja, az egyetem azért nemvállalja a nagyváradi végzősökállamvizsgáztatását, mert azokkonkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés.Az elmúlt napokban a református püspök GerébZsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsváriegyetem vezetőségét, és sikerültmegállapodniuk abban, hogy a református didaktikaiteológia-szakos hallgatókat Kolozsváronállamvizsgáztatják. A többi szak végzőseiTemesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnakmajd.
Fejlesztési partnereket keresnek
„A Partiumi Keresztény Egyetemakkreditálása a Sapientia-EMTE számára isnagy húzóerőt jelentene, mert akkor megteremtődne afeltétele annak, hogy a tanintézetek fúzióvagy konzorcium révén egyesüljenek” –fogalmazta meg a püspök.
Az európai uniósforrásokból lehívható összegekre isnagy szükség lenne a PKE-n: útnak indíthatnáka tervbe vett fejlesztéseket, valamint lehetővé válnaa tanulmányi és kutatási programokban valórészvétel is. Nagyváradon tavaly tettékle az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak,amelynek építését idén beszerették volna fejezni, ám a munkálatokelkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai Istvánbejelentette, április 9-én a magyarországiMiniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradiegyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogymegkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormánytámogatását.
Tőkés Lászlóközölte, az egyetem fejlesztésére stratégiaipartnereket keresnek: már felvették a kapcsolatotCsányi Sándorral, a magyarországi OTP Bankelnökével. „Konkrét eredményekről etéren még nem tudok beszámolni, ám az OTPfantáziát lát a bankszakemberképzésben”– jelentette ki a püspök.
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.