Az Összetartozás templomának alapkövét a 2018-as falutalálkozó idején elhelyezték el
Fotó: Haáz Vince
Bözödújfalu immár nemcsak a falurombolás, hanem a közösség kitartásának, összefogásának és újjászülésének jelképe is – hangoztatta Kelemen Hunor a kommunizmus idején elárasztott erdélyi település újjáépített templomának felszentelése alkalmával szombaton rendezett ünnepségen.
2024. augusztus 03., 19:062024. augusztus 03., 19:06
Az RMDSZ elnöke szerint Bözödújfalu története az egész erdélyi magyar közösség számára figyelmeztetés. ,,Ha nem küzdünk a mi közös jövőnkért, ha nem vagyunk képesek harcolni azért, ami a miénk, az másnak nem fontos, és akkor összeomlunk, mint a vízmosta templom tornya” – fogalmazott.
Úgy értékelte: az árvíz elleni védekezés csak ürügy volt a kommunisták számára, a Maros megyei települést elárasztó vízgyűjtő megépítésének igazi célja a hagyományos közösség felszámolása volt.
Mennyire ismerősnek hangzik, nincs semmi új a nap alatt. Álruhákba bújt 21. századi marxisták ugyanazt tennék velünk ma is” – jegyezte meg.
Kalemen Hunir RMDSZ-elnök szerint az lruhákba bújt 21. századi marxisták ugyanazt tennék velünk ma is
Fotó: Haáz Vince
Kelemen Hunor szerint Bözödújfalu elüldözött, erőszakkal kitelepített közössége békében együtt élő, több felekezetű, igazi erdélyi közösség, amely nem törődött bele a pusztításba: évről évre összegyűl augusztus első szombatján, és nemcsak emlékezik, hanem immár épít is.
Bözödújfalu ezért ma nemcsak az értelmetlen, de előre megfontolt rombolás egyik szimbóluma, de mától a kitartás, az újjászületés és a mindent legyőző összefogás jelképe is” – zárta köszöntőjét az RMDSZ elnöke.
Kató Béla erdélyi református püspök rámutatott: az újjáépített templom nemcsak a víz alá került falunak állít emléket: minden erdélyi magyar zarándokhelye, akinek az elmúlt évtizedekben vagy évszázadban kényszerből el kellett hagynia a szülőházát vagy szülőhelyét, akitől elvették ingatlanát, és lebontásra ítéltek utcákat, negyedeket, főtereket, ,,hogy eltöröljék mindazt az emléket, amely erre a vidékre jellemző volt egykoron”.
amely az ,,értékeiből és sarkából kifordult” nyugati világból jön, ezért a székely falvak népének vigyáznia kell arra, hogy ne veszítse el hitét, ,,lelki tornyait”.
Kató Béla református püspök: az újjáépített templom minden erdélyi magyar zarándokhelye
Fotó: Haáz Vince
Bözödújfalu 30 éve került víz alá, a vízből kimagasló templomtorony azonban még két évtizedig a falurombolás jelképe maradt. A 2014-ben leomlott templomot most közadakozásból építették újjá. A helyreállítást Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere kezdeményezte. Mint mondta: megválasztásakor ő a közigazgatásilag már nem létező Bözödújfalu polgármestere is lett, így nem hagyhatta annyiban, hogy az elárasztott település végképp eltűnjön szem elől, kötelességének érezte, hogy maradandó emléket állítson az Erdőszentgyörgyön menedéket találó bözödújfalusiak szülőfalujának.
Az Összetartozás templomának alapkövet a 2018-as falutalálkozó idején elhelyezték el. A helyszínen kifüggesztett táblán több mint 500 adományozó neve olvasható, de az építkezést számos névtelen adományozó is támogatta téglajegyek vásárlásával.
A szombati ünnepségen elhangzott: Bözödújfalunak valamikor öt temploma volt, a szombaton felszentelt Összetartozás temploma az egykori település valamennyi felekezetét képviseli. Az elpusztított falu emlékét idéző építmény az egykori, félig beomlott, romos templomot mintázza: a templomhajó nincs befedve, falain Bözödújfalu múltját bemutató kiállítás kap helyet, a toronysisak üvegből készült, távolról csak az látszik, hogy hiányoznak róla a cserepek. Az Összetartozás templomára Péter Arthur római katolikus főesperes, Kovács István unitárius püspök és Kató Béla erdélyi református püspök mondott áldást.
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteken hivatalosan megnyílt a síszezon a Madarasi Hargita Síközpontban. Jelenleg ez az egyetlen síterep Hargita megyében, ahol síelni lehet.
Nem a burger, nem a pizza, és még csak nem is a shaorma vezeti a kiszállítási toplistákat Romániában. 2025-ben egy klasszikus hódított: a miccs.
Az illegálisan működtetett nagycsanádi idősotthonban talált 74 idős személy közül tizenegyet rühösséggel ápolnak a temesvári Victor Babeș járványkórházban és a városi kórház bőrgyógyászati osztályán.
A mesterséges intelligencia és a robotika már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Erdély nagyvárosaiban is egyre több helyszínen jelennek meg, ahol az automatizált megoldások láthatatlanul, mégis meghatározó módon formálják a mindennapi működést.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a kormányzó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Tiltakoznak a kolozsvári Waldorf iskolába járó gyerekek szülei és a pedagógusok Nemes Ildikó aligazgatónő elbocsátása miatt.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Nagyborosnyó címere – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyével partnerségben, támogató jóváhagyásával az RMDSZ parlamenti csoportja iktatta azt a törvénytervezetet, amely a 2026-os évet „Márton Áron püspök évévé” nyilvánítaná – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!