2013. április 03., 07:272013. április 03., 07:27
A tárcavezető elmondta: már dolgoznak egy erre vonatkozó törvénytervezeten, amelyet a reményeik szerint május végén vagy június elején bocsátanának közvitára. Nicolăescu úgy véli, a jó orvosokat támogatni és bátorítani kell, emiatt lenne szükséges a teljesítményalapú bérezési rendszer.
„Az egészségügyi rendszerben tapasztalt hibák ellenére az orvosaink kiválóan teljesítenek. Sajnos az emigráció egyre nagyobb méreteket ölt, így mihamarabb intézkedni kell, hogy a szakembereket itthon tartsuk” – mutatott rá a miniszter. Hozzátette: arról is tárgyalnak, hogy a klinikákat az orvosi egyetemek keretében működtessék, így ugyanis egyetlen intézményben zajlana a felkészítés, a gyakorlat és a tényleges munkavégzés. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter ugyanakkor elmondta: a közszféra átlagbéreihez képest az orvosok nagyon keveset keresnek, és szegényes körülmények között dolgoznak, a kórházak többsége ráadásul jelentős adósságot halmozott fel. A tárcavezető emiatt szintén úgy véli, hogy sürgősen javítani kell e téren a munkakörülményeket, azonban nem ért egyet a teljesítményalapú bérezéssel. Hangsúlyozta: nem az elvégzett műtétek számától függ, hogy valaki jó orvos, hiszen ez akár az elvégzett feladat rovására is mehet. Câmpeanu szerint a kormánynak munkaszerződéssel egybekötött ösztöndíjakat kellene adnia a tehetséges orvostanhallgatóknak, így ösztönözhetnék a szakembereket az országban való maradásra. Egy európai uniós felmérés szerint egyébként a Romániában dolgozó orvosok száma jelentősen csökkent az elmúlt években: a tavalyi év elején több mint 11 ezer hazai szakember emigrált, valamely nyugati országban vállalva munkát. Az Európai Unió tagállamaiban ezer lakosra átlagosan 3,6 orvos jut, míg Romániában ez az arány mindössze 1,9 az ezerhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok